Láncreakció: A közel-keleti feszültségek ellenére az olajárak emelkedése továbbra is visszafogott + videó
Milyen következményekkel jár a közel-keleti konfliktus a világgazdaságra nézve? Milyen érdekek mozgatják az olaj- és gázkereskedelem főszereplőit? Miért gondolja az Európai Központi Bank vezetője, hogy a jelenlegi helyzet ugyanolyan veszélyeket rejt magában, mint a két világháború közötti nagy válság előtt? Milyen Láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ műsorunk vendégeivel: Csizmadia Tamás jogász, elemzővel és Tatár Mihállyal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével.
Irán keddi, Izraelre mért rakétacsapása egyelőre kevéssé hatott az olajárakra. A közel-keleti feszültségek növekedése ellenére az olajárak emelkedése továbbra is visszafogott. A Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára, amely a gázai háború kezdetén és Irán első, Izrael elleni áprilisi támadása után 90 dollár fölé szökött, továbbra is 75 dollár körül mozog.
A mintegy 200 iráni rakéta keddi kilövése Izrael ellen felerősítette a két regionális hatalom közötti nyílt háborútól való félelmet. A piac most komoly válaszlépésre számít Izrael részéről, és egy nagyszabású konfliktus azonnal felfelé nyomná az árakat.
Izrael és hűséges szövetségese, az Egyesült Államok válasza az iráni olajlétesítmények megrongálásával vagy akár megsemmisítésével is járhatna.
Irán a világ tíz legnagyobb olajtermelője közé tartozik, Venezuela és Szaúd-Arábia után a harmadik legnagyobb bizonyított készlettel rendelkezik. Az amerikai Energiainformációs Hivatal legfrissebb adatai szerint Irán tavaly a világ olajtermelésének mintegy 4%-át adta.
