
Zaid Junaidi, nemrég szabadult palesztin rab: "Őszintén szólva mindig reménykedtem a szabadulásban. Tudtam, hogy Isten irgalmas, és hittem benne, hogy bármelyik pillanatban bekövetkezhet. Amikor azonban valóban meghallottam a hírt, hogy elengednek, teljesen ledöbbentem. Nem tudtam, sírjak-e vagy nevessek – csak ültem, sokkos állapotban, talán tíz percig is. Hatalmas meglepetés volt, mégis hálát adok Istennek, hogy elhozta ezt a napot, és ma újra a feleségemmel, a gyermekeimmel és a családommal lehetek."
A frissen szabadult férfi elmondása szerint a börtönben a rabok gyakran álmodoztak a szabadulásról, de igyekeztek elnyomni ezeket a gondolatokat, hogy ne fájjon annyira családjuk hiány.


