A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértői két hétig vizsgálódtak Magyarországon, tapasztalataikat összegezték a magyar hatóságoknak, az ajánlások teljesítését két-három éven belül ellenőrzik.
„Az értékelés alapelve az volt, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által kiadott ajánlásoknak mennyire, hogyan felelünk meg, illetve mely területeken lehet szó további fejlődésről. A vizsgálat komplex, teljes körű, Magyarországon több hatóságot és területet is érint” – mondta el Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója.
A NAÜ biztonsági igazgatója elmondta: a társadalmi bizalomhoz nélkülözhetetlen az atomenergia felhasználásának átláthatósága. A paksi atomerőmű bővítésének műszaki és üzleti adatait azonban az Országgyűlés harminc évre titkosította. „Ismerjük ezeket a terveket, Bécsben is volt egyeztetésünk. Úgy látjuk, hogy megkaptuk a megfelelő tájékoztatást a bővítésről” – fogalmazott Greg Rzentkowski.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára megerősítette, hogy a paksi bővítésre felvett orosz hitelt nem terhelik a fogyasztókra, hanem a megszokott gyakorlat szerint a költségvetésből törlesztik. „Meggyőződésünk, hogy Paks két blokkja, amely gyakorlatilag egy rövid átmeneti időszak után a jelenlegi négy blokkot kiváltja, hasonló szerepet fog betölteni a magyar energiaellátásban, tekintettel arra, hogy a magyar energiakonstrukció és a jelenlegi magyar árkonstrukció azt mutatja, hogy ez a leggazdaságosabb. Ennek megfelelően a megtérülése, megfizetése természetesen az eddigi gyakorlatnak megfelelő lesz” – fogalmazott Fónagy János.
A paksi bővítésre 12 milliárd euró hitelt vesz fel Magyarország Oroszországtól.
