„Ezt a tábort nem fejleszteni kell, hanem bezárni, a benne lévőket haza kell küldeni! És ezzel a problémával nem akarunk együtt élni a következő 15-20 és 30 évben” – fogalmazott május közepén Orbán Viktor miniszterelnök a debreceni menekülttáborral kapcsolatban.
A menekülttábort a szerb határ közelébe költöztethetik át – ezt pedig már Pintér Sándor belügyminiszter mondta szokásos éves meghallgatásán az Országgyűlés rendészeti bizottságában. A testület fideszes elnöke, Debrecen korábbi polgármestere a legnagyobb biztonsági kockázatnak minősítette a Balkán felől érkező menekültáradatot.
„Durván 1 és 2 millió ember közötti azoknak a száma, akik éppen úton vannak valahol, Európába tartva. A közel-keleti térségből csak Törökországban 2 millió olyan menekült van, aki pillanatnyilag török menekülttáborokban van és Európába szeretné folytatni az útját” – fejtette ki Kósa Lajos.
A belügyminiszter egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy a menekülttáborok lakói eddig nem követtek el súlyosabb bűncselekményt Magyarországon.
A szocialisták szerint Pintér Sándor beszámolója az újabb bizonyíték arra, hogy felesleges volt egymilliárd forintot ölni a bevándorlásról rendezett nemzeti konzultációba. „A magyar kormány közpénzből hergeli idegengyűlöletre a magyar embereket” – fogalmazott Harangozó Tamás.
A rendészeti bizottság után a nemzetbiztonsági bizottságban volt jelenése a titkosszolgálatok egy részét irányító Pintér Sándornak. A belügyminiszter nem tagadta: növeli a terrorfenyegetettséget Magyarországon az, hogy az Iszlám Állam elleni küzdelemben magyar katonák is részt vesznek.
„A Kurdisztán területén történő honvédségi bevetés biztos, hogy valamilyen szinten jelent növekedést a fenyegetettségben. De nem olyan mértékűt, amit ne tudnánk kezelni. Jelen pillanatban egyértelmű, hogy ezeket a feszültségeket, ezeket a feszültségpontokat a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal megfelelő összefogással kezelni tudja” – fejtette ki.
A belügyminisztert a nemzetbiztonsági bizottságban arról a csőbombáról is kérdezték, amelyet májusban találtak egy bolgár buszon. A hivatalos álláspont nem változott, a robbanószerkezetnek nem terrorakcióhoz, hanem a busztársaságok közötti konkurenciaharchoz volt köze.
