Amennyiben a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői úgy döntenek, a tartalomszolgáltatók kötelesek lesznek munkatársnak felvenni a titkosszolgálat embereit – írta az Index. A hírportál arra az előterjesztésre hivatkozik, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter nyújtott be a nemzetbiztonsági törvényhez. Az egyelőre nem világos, hogy a tartalomszolgáltatók alatt mit ért pontosan a Belügyminisztérium, de akár jelentheti azt is, hogy tévékbe, rádiókba, híroldalakhoz is érkezhetnének emberek a nemzetbiztonságtól.
„Én teljesen vállalhatatlannak tartom, hogy egyáltalán felmerüljön az, hogy médiába titkosszolgákat küldjünk bármit is ellenőrizni vagy felügyelni” – reagált Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja.
A többi ellenzéki párt is vállalhatatlannak tarja a tervezetet. „Biztosan sok olyan helyzet van, amikor ezt meg kell vagy meg lehet tenni, azzal, hogy ezt minden esetben és általános szabályként meg lehessen tenni, vitatkoznék” – mondta Szakács László szocialista országgyűlési képviselő.
„Ez teljes agyrém és képtelenség” – fogalmazott Mirkóczki Ádám. A Jobbik szóvivője szerint a javaslat kétharmadhoz van kötve, ezért nem menne át a parlamenten, és szerinte valaki hibázott, az a Belügyminisztérium. „Szerintem itt egy malőrről lehet szó, nem feltételezem, hogy ilyen észak-koreai állapotokat szeretne Pintér Sándor a magyar sajtó világában” – jelentette ki.
A Népszava főszerkesztője is abban bízik, hogy a tervezet csupán félreértés. „Azt kell gondolnom, hogy Pintér Sándornak súlyos álmai lehetnek, vagy valaki súlyosan megvezette őt, másképp nem kerülhet nyilvánosságra egy ilyen ötlet” – nyilatkozta Németh Péter.
Az Index főszerkesztője abban bízik, hogy hamarosan változik a javaslat. „Szívesebben gondolom pillanatnyilag azt, mert ez annyira abszurd, hogy egy kicsit átgondolatlan, kicsit rosszul megfogalmazott javaslat van pillanatnyilag napirenden, amely majd remélhetőleg pillanatokon belül finomulni fog” – fogalmazott.
Az amerikai székhelyű Freedom House kutatásokért felelős alelnöke nem tud hasonló kezdeményezésről a nemzetközi gyakorlatban „Őszintén szólva én még soha nem hallottam arra példát, hogy egy ország törvényt hozott arról, hogy a médiavállalatok kötelesek kémeket alkalmazni, és megengedni, hogy ezek a kémek újságírónak álcázzák magukat” – közölte Arch Puddington.
Kormánypárti politikusok egyelőre nem kommentálták a tervezetet. „Szerintem olyan fantáziálás, amelyet nekem nem kell kommentálni” – mondta Gulyás Gergely. „Minden fölvetés mögött van valami fontos érv” – reagált Pócs János. „Menet közben nem nyilatkozom” – mondta röviden Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is csak annyit mondott: az egyik legnagyobb nemzetbiztonsági kockázat éppen az informatika területén tapasztalható: „Szerintem az, hogy ebben az információs világban, az internet világában, a tartalomszolgáltatók világában – ahogy az élet más területein is – nemzetbiztonsági okokból, törvényi felhatalmazás alapján jelen van a titkosszolgálat, érthető dolog. De itt se szaladjunk előre, nézzük meg, hogy mi lesz az eredményük azoknak a szándékoknak, amelyek megfogalmazódtak” – nyilatkozta L. Simon László a Hír Televíziónak.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ később közleményben tudatta: félremagyarázás, hogy titkosszolgák kerülnének a szerkesztőségekbe. Mint írták: a javaslat azt teszi lehetővé, hogy a távközlési szolgáltatóknál – például a mobiltelefon-társaságoknál – legyenek ilyen alkalmazottak.
