Kevés letelepedési kötvényt adtak el, ezért kizárta őket a kormány

Túl kevés magyar letelepedési kötvényt adtak el – erre hivatkozva zárt ki a jól fialó kötvénybizniszből két céget is a parlament gazdasági bizottsága. A Magyar Nemzetnek az egyik kizárt cég tulajdonosa azt mondta: azután csökkent ügyfeleik száma, hogy a kötvényeket már nem árusíthatták Kínában, csak Szingapúrban, ahol kisebb volt rá a kereslet. Azt is sérelmezte az üzletember, hogy hiába volt saját ügyvédjük, az ügyintézéssel egy olyan ügyvédi irodát kellett megbízniuk, amelyik korábban Habony Árpád miniszterelnöki bizalmast, illetve a belvárost képviselte bizonyos ügyekben.

  • 2015. december 20., vasárnap 18:05
Vágólapra másolva!

Kizárt két céget a letelepedésikötvény-bizniszből a parlament gazdasági bizottsága. A kormánypárti többség úgy határozott, nem lehetnek közvetítők azok a cégek, amelyek az elmúlt három évben nem szereztek legalább száz kérelmezőt. A továbbiakban pedig azoktól is elveszik a jóváhagyást, akik évente ötvennél kevesebb kötvényvásárlót hoznak.

A Fidesz frakcióvezetője hárította a részletekre vonatkozó kérdést. „Volt valamiféle elvárás a cégekkel kapcsolatban megfogalmazva, hogy adott időre mennyi kötvényt, illetve kérelmezőt kellene beszervezni meghatározott időre, és azokat cserélték le, akik ezt az elvárást nem tudták teljesíteni” – mondta Kósa Lajos.

Korábban az egyik kizárt cég tulajdonosa, a Kínában élő Raj Rafael a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy e-mailen kellett a gazdasági bizottságnál pályázni a kötvényértékesítésre, de cégétől az Euro-Asiatól negyven-ötven értékesítés után elvették a teljes kínai piacot. Nyilvános pályázat nélkül egy Kajmán-szigetekre bejegyzett céget választottak a helyükre, nekik maradt Szingapúr, ahol viszont alig volt kereslet a magyar letelepedési papírra.

Az interjúban a cégtulajdonos azt is mondta: hiába volt saját ügyvédjük, a letelepedési kötvények ügyintézésével egy bizonyos Kosik Kristóf ügyvédi irodáját kellett megbízniuk, aki korábban képviselte az V. kerületi önkormányzatot és Habony Árpádot is.

A közvélemény mellett a parlamenti pártok is kevés információval rendelkeznek a kötvényüzletről. „Kicsit disszonáns, hogy miközben a letelepedési kötvény legálissá van téve Magyarországon, közben addig a kormánynak az elmúlt egy éve egy gyűlöletkampányról szólt a menekültek vonatkozásában” – mondta Tóbiás József, az MSZP elnöke.

A Jobbik a letelepedési kötvények értékesítését végző offshore cégek tevékenységét vizsgálná. „Hatvan-hetvenezer euróért az a dolga ezeknek a cégeknek, hogy a magyar külképviselethez elvigyék az ügyfelet, kockázat semmi, hiszen csak el kell adni nekik a kötvényeket, amelyeket kedvezményes áron kapnak. És most már 70 milliárd forintra becsüli azt a jutalékszintet, ami ezeknél a cégeknél maradhat úgy, hogy ők mindezt egy monopol piacon tehetik” – mondta Staudt Gábor, a párt országgyűlési képviselője.

Korábban a Fidesz azt közölte, hogy a kötvényprogram 660 millió eurót azaz 205 milliárd forint bevételt hozott a Magyar Államnak. Varga Mihály a Hír TV kérdésére nem mondott konkrét összeget.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint 2013 és 2015 szeptember 30-a között a legtöbben – 2486-an – kínaiak vásároltak a schengeni határokon belüli szabad mozgásra jogosító kötvényből. Ugyanebben az időszakban 1736 orosz, 25 iráni, 20 szír, 19-19 ukrán és pakisztáni, valamint 16 török és 15 szaúdi vásárolt kötvényt.