„Talán visszafordíthatjuk azt az értékvesztési folyamatot és esztétikai rombolást, amely Budapest világháborús ostromával kezdődött el, a kommunista rendszer alatt teljesedett ki, hogy végül a rendszerváltás utáni toporgás konzerválja” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
Tavaly novemberben kezdte meg munkáját a budai Vár átfogó rekonstrukciójával foglalkozó Nemzeti Hauszmann Bizottság. A kormányzat ugyanis jelentős változtatások tervez a várhegyen. Ide költözik a Nemzetgazdasági és a Belügyminisztérium is, azokba az épületekbe, ahol 1945 előtt is működtek. A budai Vár tehát ismét kormányzati központ lesz, ahogyan a második világháború előtt. „Hogyha 300 éven keresztül a budai Vár alkalmas volt arra, hogy a magyar végrehajtó hatalom központja legyen, akkor nem látom okát, hogy most miért ne lehetne” – vélekedett Lázár János kancelláriaminiszter.
A tervek szerint még ebben a kormányzati ciklusban az egykori Karmelita kolostor épületébe költözik Orbán Viktor is. 2001 óta a kolostorban működött a Nemzeti Táncszínház. Az ígéretek szerint a Millenárison alakítják ki a színház új otthonát. Ez ugyanis még nem kezdődött meg, vagyis úgy kellett kiköltözniük a Várból, hogy az új helyszín kialakítását még el sem kezdték. Ertl Péter azonban bizakodó. „Ennek az épületnek nagyon sok értéke volt. Elsősorban az, hogy önálló, saját bázisa volt a táncművészetnek, de parkolni nagyon nehezen lehetett, felszállítani a díszleteket problémát okozott, a színpadnak a kulisszája kicsi volt, zsinórpadlásunk nagyon-nagyon minimális volt, tehát az épületnek voltak nehézségei. Amennyiben az új Nemzeti Táncszínház a Millenáris Parkban megnyílik, akkor új, 21. századi, jó minőségű, jó körülmények között dolgozhat a Táncszínház és ezt nagyon várjuk” – mondta Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója.
Bár azt még nem tudni, hogy milyen szerepet szánnak a palotának, a Nemzeti Galériának és a Széchényi könyvtárnak költöznie kell onnan. A Budapesti Történeti Múzeum viszont marad. Sőt újjáépítik a területén található egykori Szent István termet is. „Múzeumon belül vagyunk, egy enteriőrt rekonstruálunk, ami egy kísérletként is felfogható. […] Az egész Vár épületbe nincs egyetlen történeti enteriőr amit meg lehetne nézni. Én azt gondolom, hogy ez a beruházás, ami nyilvánvalóan sok pénzbe kerül, de a turisztikai szakemberek véleménye alapján is, meg a mi múzeumi tapasztalatunk alapján is ez megtérül” – mondta Rostás Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese.
2016–17-re újjáépül az egykori Lovarda és a Főőrségi épület, valamint a Stöckl-lépcső is. Így javul a Palota Krisztinaváros felőli megközelíthetősége is. A terveket azonban a politikai ellenfeleken túl több szakember is bírálja. „A Várba költöztetni a hivatalokat nem ésszerű. A budai Várban ugyanúgy annak volna helye, mint sok más helyütt a világon az óvárosokban, hogy sok legyen benne a diák, én egyetemi fakultást is hoznék ide, és sok turista jöjjön föl” – mondta Ráday Mihály városvédő, művészettörténész.
Ráday Mihálynak lennének ötletei a Várnegyed felújításáról, szerinte azonban a kormányzat saját embereiből hozta létre a rekonstrukciót irányító Hauszmann-bizottságot. Pedig a tét nem kicsi: mintegy 200 milliárd forintot szánnak a Várra, azt pedig maga a miniszterelnök is elismeri: ilyenre egyszer van lehetőség az életben.
