Meghaladta a 400 ezret tavaly a határsértők száma a Bevándorlási Hivatal adatai szerint. Nyár elejétől kezdve olyan migránsok érkeztek, akik kevésbé voltak hajlandók együttműködni a magyar hatóságokkal. Szeptember közepén, a magyar–szerb határ lezárása után a kemény mag nekitámadt a határzárat védő magyar rendőröknek. „Pár száz méterre az eseményektől ott állt nyitva a tranzitzóna, reggel 6 és este 22 óra között bárki bejöhetett volna, menedékjogot kérhetett volna legálisan, szabályosan, békésen intézhette volna az ügyét, mégsem tették, ami azért arra utal, hogy nem egészen a menedékkérelem-benyújtás volt az elkövetők szándéka” – mondta Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója.
Magyarországon is toborzott társakat magának a migránsok közül a novemberi párizsi merényletsorozat szervezője, a belga állampolgárságú Salah Abdeslam kétszer is járt a Keleti pályaudvar környékén. A megnövekedett terrorveszélyre hivatkozva a kormány ismét módosítaná az alaptörvényt, hogy ha kell, akkor hatvan napig rendeletekkel irányíthassa az országot.
„Nem cél az alapjogok korlátozása, nem az a cél, hogy itt mindenféle alapjogot részben vagy egészben korlátozzunk, de ha ezeket a szabályokat elfogadjuk, akkor előfordulhat olyan, hogy ez bekövetkezik, ám csak törvényes garanciákkal körülbástyázott szabályok mentén lehetséges ez. Abban bízunk, hogy ennek a támogatása meglesz” – fejtette ki Kontrát Károly.
Terrorveszélyhelyzetben a katonaság a rendőrség segítségére siethetne, de a részletek egyelőre homályosak. Miként azt sem tudni, hogy kijárási tilalmat elrendelhetnének-e, és ha igen, milyen esetben.
