A vádirat szerint az adóhatóság egyes dolgozóinak közbenjárására el lehetett kerülni felelősségre vonást, tízmillió forintért cserébe. Az ügyészség azt állította, hogy a NAV Humán Bűnügyi Hírszerző Osztályán dolgozó elsőrendű vádlott választotta ki azokat, akiknek várható volt letartóztatásuk és vagyonosak voltak. A másodrendű vádlottnak pedig közvetítőkön keresztül juttatta el az ajánlatot az érintetteknek. Az utolsó szó jogán minden vádlott tagadta bűnösségét.
„Nem én kerestem neveket, cégeket és ennek folyományaként történt valamifajta bűnös tevékenység, hanem éppen ellenkezőleg, a jogi normák betartásával folyt egy munka, amely dokumentálva is lett. De ezt az ügyészség, ha időrendben összerakja az általa beszerzett és felhasznált vagy éppen fel nem használt bizonyítékait, be tudná mutatni, de nem teszi” – jelentette ki T. Zoltán elsőrendű vádlott.
A másodrendű vádlott megbánta, amit tett, míg a harmadrendű E. Zsolt ügyvéd csak szakmai hibára hivatkozott. „Nem követtem el bűncselekményt, elkövettem viszont egy elég súlyos szakmai hibát, egy teljesen halott és elhalt vádalkut próbáltam végigvinni, gyakorlatilag egyfajta operatív szerepet magamra vállalva közvetítők útján” – fogalmazott E. Zsolt.
A Fővárosi Törvényszék T. Zoltánra végül enyhe büntetést szabott ki. „Halmazati büntetésül 2 évi szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítéli. A szabadságvesztést börtönfokozatban kell végrehajtani” – ismertette az ítéletet Mikó Gergely tanácselnök.
A másod-, harmad- és negyedrendű vádlottak csak felfüggesztett büntetést kaptak. A többi vádlottat felmentették. A bíróság a döntést részben azzal indokolta, hogy az ügyészség a vád jelentős részét csak lehallgatási adatokra alapozta. „Azt lehet tapasztalni, hogy a nyomozóhatóság nem követi az eljárási szabályokat a titkos adatszerzés tekintetében, ami azt eredményezi a bírósági eljárásban, hogy a beszerzett bizonyítékot nem lehet figyelembe venni. Az elmúlt időszakban is több esetben került a bíróság abba a helyzetbe, hogy a bizonyítékok köréből ki kellett rekeszteni a titkos információgyűjtés során beszerzett bizonyítékot és ezáltal ezt a vádlottak terhére, illetve a vádlottak javára sem tudta értékelni” – emelte ki Mikó Gergely.
A bíróság nem látta megalapozottnak a bűnszervezet bizonyítottságát sem. Az ügyészség minden vádlott esetében súlyosítást kért.
