Nagyobb tananyag, egyentankönyvek és egyeniskolák – az Orbán-kormányok uniformizáló oktatáspolitikát hibáztatja a Pedagógusok Szakszervezete a lesújtó eredményeket mutató PISA-felmérés eredményeiért. „A pedagógus nem dönthet szabadon, hogy az osztályában lévő gyerekek sokfélesége szerint tanítson. Annak az uniformizálásnak, amelyet 2010 óta a közoktatás rendszerére próbálnak ráerőltetni, most megvan az eredménye” – véli Galló Istvánné elnök.
Hoffmann Rózsa szakállamtitkárként a 2012-es PISA-felmérés után még azt ígérte, a következő években már meglátszanak majd az eredményeken az Orbán-kormány oktatáspolitikai döntései. A mostani kudarc után viszont már úgy nyilatkozott: Magyarország sosem lesz jó az ilyen felméréseken, mert a hátrányos helyzetű, szakmunkásképzőbe járó diákok rontják a magyar átlagot. Ugyanakkor szerinte a magyar diákok elsők lennének egy olyan felmérésben, amely műveltségi, bibliai ismereteket mér.
„Szeretnénk megmondani Hoffmann Rózsának, hogy ez mekkora butaság. Szeretnénk megkérni, hogy gondolkozzon. Szeretnénk megkérni, hogy azt az elitista gőgöt, amellyel lebecsüli a hétköznapi életbeli és a munkaerőpiaci tudást, és helyette mindenféle általános műveltséget szeretne a gyerekek fejébe gyömöszölni, egyszer és mindenkorra elfelejtené” – jelentette ki Erőss Gábor, a Párbeszéd oktatáspolitikai szakértője.
Egy oktatáskutató szerint lehet fontos az általános műveltség, de csak ha erre építve alakítják ki a különböző készségeket. Hoffmann Rózsa nyilatkozatára így reagált: „Szerintem nem is igaz, mert ha belegondolunk, minden harmadik gyerek funkcionális analfabéta. Nem gondolom, hogy a műveltségteszten nagyon jól szerepelnének. A másik, hogy ez azért helytelen hozzáállás, mert ha bagatellizáljuk a PISA-eredményt, az ugyanaz, mint ha egy beteg nem veszi figyelembe, hogy beteg, akkor nem is fog elkezdeni gyógyulni. Igenis szembe kell ezzel nézni, és mindenkinek látnia kell, hogy itt nagyon nagy a baj” – hívta fel a figyelmet Lannert Judit, a T-Tudok Zrt. oktatáskutatója.
A szakemberek szerint az, hogy a diákok a gyakorlatban nem tudják alkalmazni a megszerzett tudást, azt mutatja, hogy éppen azok a képességeik hiányoznak, amelyeket későbbi munkaadóik elvárnának tőlük. A PISA-teszten a szakiskolások teljesítettek a legrosszabbul, képességeik hiánya a munkaerőpiacon forintokban mérhető.
„Gimnáziumokba és szakközépiskolákba a jobb tanulók mennek eleve, nyilván a munkaerőpiacon is jobban fognak elhelyezkedni. Ha ezt a foglalkozásokon belül nézzük, és ugyanazt a szakmát végzi a tanuló, akkor is a kereseti előny 8-10 százalék. Miért? Mert az alapképességeknek inkább birtokában vannak, és a munkaerőpiac ezt díjazza. Tehát a szakiskolák, ahol kevésbé tanítják ezeket, el fognak bukni a versenyben” – jelentette ki Horn Dániel, az MTA tudományos munkatársa.
A kutatók szerint ugyanerre a sorsra juthatnak a szakközépiskolából szakgimnáziummá átalakított intézmények tanulói is.
Juttatás
Nemcsak a diákok szövegértésén és matematikatudásán kell javítania az oktatási államtitkárnak, a magyar közlönyben megjelent kormányhatározat szerint december elsejétől ő felel a vezető nélküli, valamint az elektromos autók gyártásában való magyar részvétel koordinálásáért is. Palkovics László ezt a feladatot kormánybiztosként látja el, külön juttatásért, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter irányításával.
