Lázár Ibolya egy egyszobás, 40 négyzetméteres albérletben él három fiával. De még ennek a költségeit is csak nehezen tudják kigazdálkodni, gyerekeinek diákmunkát kellett vállalni. Az asszony évek óta hiába pályázik az olcsóbb önkormányzati lakásra.
Egyre kevesebb a bérlakás, ami van, annak jó része lepusztult, üresen áll. Az önkormányzatok inkább túladnának rajtuk, mert nincs pénzük a felújításra.
„– Kormányzati, vagy külön állami forrást kapnak az önkormányzatok ezeknek a fenntartására?– Nem, ez abszolút saját.– Ez mennyibe kerül egy évben mondjuk önöknek?– Most fogadtuk el a költségvetésünket, és 2017-re százmillió forint körüli keretet határoztunk meg felújításra. Ami már most tudjuk, hogy kevés” – mondta Németh Angéla, a XV. kerület DK-s alpolgármestere.
Sokszor a felújított bérlakás sem a rászorulókhoz kerül. „Az önkormányzat a saját tulajdonában lévő lakásokat felújítja, és aztán olyan bérlőknek adja ki, akik a kívánatosabb bérlők – társadalmi profil, jövedelmi helyzet, mindenféle szempontból, vagy ne adj isten a saját képviselőtagjainak” – véli Pósfai Zsuzsanna városfejlesztési kutató, a Város Mindenkié aktivistája.
A lakhatási szegénység ellen küzdő Habitat for Humanity szervezet szerint legalább 300 ezer embernek lenne szüksége megfizethető bérlakásra. „Működő szociális bérlakásrendszerre lenne szükség. És ehhez állami források kellenek. Az állam akár kamatmentes kölcsönökkel, akár telkekkel és vissza nem térítendő támogatásokkal tudja támogatni azokat a szervezeteket, melyek nonprofit lakásokat, szociális bérlakásokat építenek majd, vagy újítanak fel” – jegyezte meg Kováts Bence, a szervezet kutatója.
Országszerte körülbelül százezer önkormányzati lakás maradt. Hétszer kevesebb, mint a rendszerváltáskor. Viszont egyre több embernek lehet szüksége védőhálóra. Tavaly 3500 embert lakoltattak ki, főleg rezsitartozások miatt. Idén ez a szám többszörösére nőhet, hiszen a jelzáloghitelesek tízezrei vannak bajban a törlesztéssel.
