„A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország pénzügyi támogatása a két új paksi atomreaktor megépítéséhez valóban állami támogatásnak minősül. Ezt az uniós szabályok alapján jóváhagyta, miután a magyar kormány garanciát adott a verseny torzulásának korlátozására. Ez alapján arra jutottunk, hogy az állami támogatás rendben van” – közölte Ricardo Cardoso, az Európai Bizottság szóvivője.
Az Európai Bizottság tehát zöld jelzést adott a paksi atomerőmű bővítésének, de azt is megállapította, hogy a beruházás pusztán piaci alapon nem valósítható meg, a fenntartáshoz állami támogatás is kell. Vagyis arra Brüsszel szerint kevés az esély, hogy a paksi új blokkok nyereséget termeljenek. Ám ha lesz is profit, azt karbantartásra vagy az orosz hitel visszafizetésére kell fordítani, az új blokkokban termelt áramot pedig átlátható árveréseken, illetve legalább harmadát a tőzsdén kell értékesíteni.
„A bizottság írásba adta, hogy a kormány hazudott a magyar választóknak, amikor azt állította, hogy a paksi bővítés az olcsó áram és a rezsicsökkentés garanciája. Egyértelmű, hogy a paksi bővítés soha nem fog megtérülni, és folyamatos állami támogatást igényel ennek a gigaberuházásnak a megvalósítása és üzemeltetése” – nyilatkozta Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője.
Vagyis Brüsszel szerint nem áll meg a Rothschild nemzetközi bankház 2015-ös tanulmánya, amely azzal érvelt, hogy a Paks II.-beruházás megtérül. A Rothschild GmbH felügyelőbizottságának egyébként Klaus Mangold az elnöke, aki a kormány paksi tárgyalásainak egyik szereplője. Ő volt az, aki egy alkalommal saját repülőgépén utaztatta Budapestre Günther Oettingert, a korábbi uniós energiaügyi biztost – amiből komoly botrány is kerekedett.
„Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mert úgy tűnik, hogy Orbán Viktoron és Putyinon kívül most még Brüsszel is felsorakozott az atomlobbival együtt egy közös platformra, és a népszavazási kezdeményezésünk egyre nagyobb ellenséggel találja magát szembe” – mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke.
A párt szerint az atomlobbi csatát nyert, de a magyar lakossággal szemben egy referendumon gyengének bizonyulhat majd, hiszen a közvélemény-+kutatások szerint a többség megújuló energiaforrásokat akar atomenergia helyett.
A kancelláriaminiszter szerint nem létező társadalmi támogatottságra számít az ökopárt.
„Önök azzal kampányoltak 2014 tavaszán, hogy az atomerőmű rossz Magyarországnak, és ezért az LMP-re kell szavazni. Alig jutottak be a parlamentbe. Az önök programja atomellenes program, atomerőmű- és olcsóáram-ellenes program volt, képviselő asszony, és képtelenek voltak ehhez választói támogatást kovácsolni. A magyar választópolgárok 2014-ben úgy választották meg a fideszes képviselőket, hogy pontosan tudták, hogy a Fidesz képviselők nem mást szeretnének, csak fenntartani Magyarország atomipari kapacitását” – mondta Lázár János.
A Liberálisok elnöke szerint soha nem lehet az ország érdeke az orosz kiszolgáltatottság, márpedig a paksi beruházás éppen ezt jelenti.
„A paksi beruházás úgy, ahogy van, elhibázott, szembemegy Magyarország nemzeti érdekeivel. Szerintem ez súlyos ügy. A Fidesz gyakran szokott hivatkozni a nemzeti érdekekre, hát ha van párt, amely a nemzeti érdeket semmibe veszi ezzel az üggyel, akkor ők azok” – véli Fodor Gábor.
A paksi bővítés várható költsége 12 milliárd euró, azaz több mint 3000 milliárd forint. A beruházás nyolcvan százaléka orosz hitel, a kölcsön összege éppen annyi, amennyit a Gyurcsány-kormány vett fel 2008-ban a Nemzetközi Valutaalaptól, az Európai Uniótól és a Világbanktól.
