A Győr-Gönyű dunai kikötő fejlesztésére még 2015 elején írt ki közbeszerzést az állam. A többi közt hajószerviz- és raktárépítés, a kikötőhöz kapcsolódó utak és vasútvonal létrehozása, iszapeltávolítás és térvilágítás kiépítése volt a feladat.
A négy pályázó közül a legolcsóbb ajánlatot a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép vezette konzorcium tette. Mészáros Lőrinc cégének konzorciuma csaknem 220 millióval többért vállalta a munkát. A Közgép kizárása után azonban elnyerték a megbízást.
A kikötőépítéskor megkövetelték, hogy a referenciaként bemutatott hajók legalább 500 négyzetméteres zárt fedélzettel rendelkezzenek. Egy szerb cég alvállalkozóként adta volna a hajókat, amelyek az ottani nyilvántartások szerint megfeleltek a követelményeknek, ám a Közbeszerzési Hatóság szerint valójában néhány négyzetméterrel kisebbek voltak a megköveteltnél. A Közgépet ezért hamis adatközlés miatt nemcsak ebből a tenderből, hanem három évre az összes magyarországi közbeszerzésből is kizárták 2015 nyarán. Ez a kiszabható legsúlyosabb büntetés volt – amit végül fél évvel később a bíróság függesztett fel.
Sárvári Tamás, a Közgép jogi képviselője a bíróságon feltette a kérdést, hamis adatszolgáltatást jelent-e, „ha valaki egy hajózási szakvállalattól kap olyan adatokat, amelyek számított adatok, és ezen adatokról utóbb kételyek merülnek fel azok pontatlansága kapcsán. A közbeszerzési törvény álláspontunk szerint egyértelmű választ ad: nem.”
Érveivel korábban már első- és másodfokon is egyetértett a bíróság, így a cég tavaly óta újra pályázhat. A megrendelő és a Közbeszerzési Hatóság azonban a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérte a Kúriától.
Szedő Péter, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság jogi képviselője ezzel szemben azzal érvelt, hogy bárki számára elérhető volt az, hogy a hajók nem rendelkeznek a megkövetelt méretű zárt fedélzettel. Emellett a horvát hajózási társaság is az elsőrendű alperesi álláspontot támasztja alá – tette hozzá.
A Kúria hatályban hagyta a tavalyi jogerős ítéletet. Indoklásában a bíró újra elmondta, hogy bár a hajók mérete tényleg eltérhetett attól, amit a Közgép közölt, a cég csak az alvállalkozótól kapott adatokat továbbította, ráadásul a zárt fedélzet fogalma nem volt tisztázott.
Kovács András, a Kúria tanácsvezető bírója indoklásában azt mondta, „tulajdonképpen ez volt a bizonyítéka ebben az ügyben az alperesi beavatkozónak, amikor megállapította, hogy hamis adatot szolgáltatott. Na most ezt kevésnek ítélte, ugye, az elsőfokú bíróság, kevésnek ítélte a másodfokú bíróság, és egyáltalán nem okszerűtlen következtetés alapján állapították ezt meg, tehát ennél fogva a kúria sem tudott más döntést hozni, mint hogy ezek az ítéletek nem jogsértőek.”
A Közgép nemcsak a kikötő építését bukta el, de a kizárás ideje alatt további profittól is eleshetett. Puskár Anett, a vállalat szóvivője ismertette: a kárigényüknek az érvényesítéséről nem fognak lemondani, pert indítanak. „Nyilván az, hogy pontosan ki ellen és mekkora összegről van szó, azt még korai lenne megmondani” – tette hozzá.
A Közgép az elmúlt időszakban az M4-es autópálya építésére is hiába pályázott, pedig több mint 20 milliárd forinttal adott olcsóbb ajánlatot, mint Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
