

Hiába írtak ki közbeszerzést, jelentkező híján a Nemzeti Sportközpontokra marad a vizes vb-re 43 milliárd forintból felépített Duna Aréna üzemeltetése. A létesítmény fenntartási költsége évi egymilliárd forint, amit nehéz kitermelni. A Batthyány téren felépített ugrótornyot mielőbb elbontják – az építményt ugyanis bérelték, és minden késlekedés a költségeket növelné.
„A mi világcsúcsunk az az, hogy az elmúlt években az igazolt sportolók száma az úszásban, az elmúlt három év alatt megduplázódott, a vízilabdázók száma pedig megháromszorozódott” – jelentette ki Balog Zoltán humánminiszter.
Hétfőn már a politikusok és a szervezők méltatták a világrendezvényt, amit jó apropónak éreztek arra is, hogy újabb 300 sportlétesítmény építését jelentsék be: „eddig a kormányunk háromszáz új létesítményt hozott létre vagy újított fel, és még háromszáz a célunk, hiszen hogyha azt akarjuk, hogy országosan bizony a hátrányos helyzetű térségekben is lehetőség legyen úszástanulásra, lehetőség legyen más sportoknak a művelésére, akkor szükség van erre a plusz 300-ra” – mondta Balog.
A Duna Aréna fenntartója várhatóan a Nemzeti Sportközpontok lesz – de az ügy bonyolult a fejlesztési miniszter szerint. „Az MNV kapta meg üzemeltetésnek, továbbadta az NSK-nak üzemeltetésre, azt hiszem, június elsejéig, pontos dátumot nem tudok, amikor viszont beállt úszó vb-s üzemeltetés, és ez egészen tart augusztus 20-át követő két hétig. Utána a Budapest 2017 üzemeltet, majd mi átadjuk a Balázséknak vissza a csarnokot, hogy állítsák vissza az eredeti állapotot. Itt már azt próbáljuk megoldani, hogy azt a vízfelületet, amit nem érint a beruházás, azt tudják használni majd közben is. Értelemszerűen annak az üzemeltetője, annak ismét az NSK-nak kell, hogy legyen” – magyarázta Seszták Miklós.
Mára az is kiderült, az óriás ugrótornyot bérlik a szervezők, ezért a lehető leggyorsabban lebontják azt. „Tekintettel arra, hogy ott jelentős forgalomlassítás van, azt gondoltuk, úgy ítéltük meg, hogy mindenképp érdemes lenne ezt elbontani. Ez az egyik, a másik az az egyik olyan beruházások egyike, aki nem maradandó beruházás, béreljük a tornyot, minden tovább bérlés, az tovább növelné a költségeket. Ezért úgy döntöttünk, hogy az bontásra kerül” – mondta ennek kapcsán a miniszter.
A beruházásokért felelős kormánybiztos szerint a vb-nél is fontosabb a hagyaték, de a konkrét számokat egyelőre nem ismerhette meg a sajtó. A főpolgármester ugyanakkor azt is jelentős eredménynek tartja, hogy a rendezvény nemcsak a fővárosba látogató turisták számát, hanem az általuk Budapesten töltött idő hosszát is növelte.
„A magyar főváros az élhető városok rangsorában nemzetközi protokoll szerint rengeteget lépett előre, hát, azt hiszem, hogy erről azért érdemes megemlékezni, mert a tények közé sorolható. Azt egy kicsit sajnálom, hogy olyan aktuálpolitikai csínytevések, mint például a metrószerelvények ajtóinak záródásmegakadályozása, hát, egy kicsit igyekezett rontani a városról kialakult képet. Mindenkinek szíve joga, hogy mennyire szereti ezt a várost és ezt az országot, és mire vetemedik a világ szeme előtt ezekben a napokban” – jelentette ki Tarlós István.
A szervezők szerint összesen 485 ezren léptek be hivatalosan a különböző sportrendezvényekre, további négyszázezren pedig a szurkolói zónákból követték a versenyeket.