

Még az Országos Bírósági Hivatal is kifogásolta azt az új törvénymódosítási javaslatot, amely a félelmek szerint megnyitná az utat a kormány előtt, hogy párthű káderekkel töltse fel a bíróságokat. Az ellenzék szerint a bírói függetlenség kerül veszélybe az Igazságügyi Minisztérium javaslatával.
Közszolgákkal töltenék fel a szabad bírói állásokat jövőre egy új törvénytervezet szerint, melyet az Igazságügyi Minisztérium dolgozott ki. A minisztérium által összeállított pontrendszer alapján ugyanis a közigazgatási munkatapasztalatért több pontot adnak, mint az igazságszolgáltatásban szerzett tapasztalatért. A 444.hu írta meg, hogy az Országos Bírósági Hivatal elemzést készített a tervről és arról, hogyan változnának az esélyek.
Ezek alapján egy 6–9 évig dolgozó, bírónak készülő bírósági titkár a szakmai múltra 6 pontot kaphat. Megfelelő szakmai értékeléssel együtt ez elérheti a 16 pontot. Egy 6 évig dolgozó hatósági jogi előadó a szakmai múltra 12 pontot kaphat. Megfelelő szakmai értékeléssel együtt ez felmehet 32 pontra.
A kancelláriaminiszter már egy évvel ezelőtt beszélt a javaslatról. „Nem politikai kérdés az, hogy a közigazgatásból van-e átjárás a bírói hivatás irányában. Nagy hiba lenne, ha ez lezárásra kerülne. Miért nem zárjuk ki azt, hogy ha valaki ügyvéd, akkor később nem lehet bíró. Tehát ez ahhoz lenne hasonló” – fejtette ki Lázár János.
Azt is mondta, nem érti a támadásokat, mert kényes politikai ügyek egyébként sem kerülhetnek ezeknek a bíróságoknak az asztalára.
Az Együtt elutasítja a törvénytervezetet. Szerintük a bíróság függetlensége a tét. „Nem azt állítom, hogy a közigazgatásban ne lennének olyan emberek, akik ne lennének alkalmasak a bírói pozíció betöltésére, rengeteg tisztességes közszolga van Magyarországon. De a Fidesz nem fog ebben tévedni. Szisztematikusan politikai kinevezetteket fog a közigazgatási bíróságok élére, illetve beosztott bírói pozícióba ültetni. Az Együtt álláspontja szerint ez az igazságszolgáltatás függetlenségének, a mi közös szabadságunk korlátozása a Fidesz részéről. Elutasítjuk ezt!” – magyarázta Szigetvári Viktor.
Korábban Lázár János azt is mondta, hogy az Országos Bírósági Hivatal és a kormány között teljes egyetértés van abban, hogy a közigazgatási felső bíróságra szükség van. Arról azonban nem beszélt, hogy folytattak-e tárgyalásokat arról, hogy hány közszolgát ültetnék bírói székbe. Az OBH azt mondja, ami a közigazgatási kérdést illeti a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon most is a bíráknak legalább a fele komoly közigazgatási múlttal rendelkezik.
„Nagyon fontos, hogy nemcsak a közigazgatási ügyszakban, de természetesen egyéb ügyszakokban is előnyt jelent az adott szakterületen eltöltött joggyakorlat. Van egy bonyolult bírói pályázati rendszer, amelyet törvény és rendelet is szabályoz, és hát a rendelet módosítására vonatkozó egyeztetések zajlanak most az Igazságügyi Minisztérium és az Országos Bírósági Hivatal között” – mondta a hivatal szóvivője, Dedési Laura.
Azaz még mindig nem született egyezség ebben a kérdésben. A kritériumrendszert hiába bírálták a szakmai szerveztek, a tárca újabb reformokra készül.
„Aki még életében nem írt ítéletet, nem vezetett tárgyalást, nem bánt úgy a felekkel, ahogy ez elvárható. Az egyik napról a másikra nem tudja elsajátítani ezeket az attitűdöket. Ezért is volt egyébként egy korábbi javaslatunk, abban is szerepelt az a felvetés, hogy aki nem a bírósági szervezeten belül készült a bírói szakmára, hivatásra, annak legyen egyfajta átképzés, amely során el tudja sajátítani azt az elengedhetetlen tudást, ami a bírói szakmához szükséges” – mondta a Magyar Bírói Egyesület elnöke, Makai Lajos.
Január 1-től 196 új bíróra lesz szükség. Őszig lehet jelentkezni a bírói álláshelyekre a bíróság központi oldalán.