A legtöbb fideszes nem mehetne egyetemre 2020 után
A kormánytagok és az országgyűlési képviselők több mint felének nincs nyelvvizsgája, derül ki az Azonnali.hu gyűjtéséből. A legkevesebben a Fidesz képviselői közül beszélnek nyelveket, több mint kétharmaduknak nincs nyelvvizsgája. Ennek ellenére a középiskolásoktól megkövetelik, hogy érettségiig letegyenek egy nyelvvizsgát. Aki ezt nem teljesíti, az nem mehet egyetemre.
„Megbeszélés vagyok” – ezt válaszolta angolul egy kérdésre Áder János, miután őt is megválasztották, hogy képviselje Magyarországot az Európai Parlamentben.
Most is sok képviselőnek okozna nehézséget, ha idegen nyelven kérdeznék. Az Azonnali.hu összegyűjtötte, hogy hány parlamenti képviselőnek van nyelvvizsgája. A nyilvános adatok alapján az derül ki, hogy az LMP-sek beszélnek leginkább nyelveket, képviselőik nyolcvan százalékának van nyelvvizsgája. Legkevesebb ilyen bizonyítványa pedig a KDNP- és a Fidesz-frakció tagjainak van – több mint kétharmaduk nem tudja igazolni, hogy beszél a magyaron kívül másik nyelvet.
Orbán Viktornak sincs nyelvvizsgája, igaz róla lehet tudni, hogy mióta Soros-ösztöndíjjal Oxfordban tanult, jól beszél angolul.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint nincs azzal baj, ha az országot irányító emberek nem értik meg a külföldieket. „Választott tisztségviselőknél ez nem szokott feltétel lenni a világ más országaiban sem. Pontosan az a demokrácia lényege, hogy bárkiből választhatnak az emberek, bárkire szavazhatnak, csak az állampolgárság és a büntetlen előélet az, ami feltételként íródik elő” – mondta Rétvári Bence.
A DK képviselőinek ötven százalékának van nyelvvizsgája, de a párt alelnöke szerint az is belefér, ha egy képviselő nem beszél nyelveket. „Ha például valaki szakszervezeti vezető, és munkásokat képvisel a parlamentben, ami nagyon fontos dolog, vagy valaki egy kistelepülés polgármestereként úgy döntött, megmérettetik, és inkább parlamenti képviselő szeretne lenni, de egyébként korábban nem tanult nyelveket, miért ne lehetne parlamenti képviselő?” – tette fel a kérdést Molnár Csaba.
A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint fontos lenne, hogy a képviselők megértsék a külföldi szövegeket, de nem az az iránymutató, hogy kinek hány nyelvvizsgája van. „Aki nyelvvizsga nélkül jó nyelvtudással rendelkezik, annak nem biztos, hogy a nyelvvizsgára kell hajtania. A nyelvvizsga jó eszköz, hogy felmérjük, hol tartunk nyelvtudásban. A cél semmiképp nem a nyelvvizsga, hanem a használható, jó nyelvtudás” – hangsúlyozta Légárdi Tamás.
Ennek ellenére a kormány úgy döntött, 2020-tól csak az mehet egyetemre, akinek van középfokú nyelvvizsgája. A rendeletet meghozó kormánytagok felének nincs ilyen bizonyítványa.
Ellenzékben a nyelvtudók
Az Azonnali összeállításából kiderült az is, hogy a legtöbb nyelvvizsgával, öttel a DK-s Vadai Ágnes rendelkezik. Spanyolból és angolból felsőfokú, norvégból, oroszból és franciából pedig középfokú vizsgát tett le. Különlegesség még a párbeszédes Szabó Tímea, aki társalgási szinten beszél fársziul, és a szocialista Hiller István, aki felsőfokon tud latinul.
Vona Gábor Jobbik-elnöknek egy angol középfokú nyelvvizsgája van, Hadházy Ákos, az LMP társelnöke pedig német felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Szél Bernadett, az LMP másik társelnöke, a párt frakcióvezetője angolul és németül felsőfokon tud, erről papírja is van.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője angol középfokú vizsgáról tanúskodó papírral rendelkezik. Ez nem mondható el a kormánypárt frakcióvezetőkről, a fideszes Kósa Lajosról és a KDNP-s Harrach Péterről sem, illetve a Jobbik képviselőcsoportját vezető Volner Jánosnak sincs ilyen papírja. Nincs nyelvvizsgája Czunyiné Bertalan Judit volt köznevelésért felelős államtitkárnak, Németh Szilárdnak és Halász Jánosnak, a Fidesz frakcióvezető-helyetteseinek és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek sem.
