Annyi a magánszféra szakiskoláinak
Befellegzett a magánszféra szakiskoláinak – állítja az alapítványi intézményeket tömörítő egyesület vezetője. A korábban állami férőhelyekkel is gazdálkodó iskolák közül sokan most már csak a tandíjasokkal számolhatnak.
Két év, és piacképes tudással távoznak a diákok az egyik budapesti szakképző iskolából. Az intézmény 20 éves fennállása alatt az egyik legnépszerűbb OKJ-s iskolává nőtte ki magát. Hallgatóinak főként informatikai szakképzést kínál. „A képzés során megtanulják a diákok elsajátítani a 3D-s tervezést, a számítógépes gyártást, a virtuális összeszerelést, ami nagyon fontos, mert az iparban nagyon keresett, még külföldön is hiányszakma” – mutatott rá Kiszel Zoltán, az Athéné Szakgimnázium és Szakközépiskola oktatója.
A korábbi évekkel ellentétben az idén csak önköltséges képzéseket indítanak. Az állami helyeket ezúttal másoknak adta a fenntartó Nemzetgazdasági Minisztérium. „A kifutó évfolyamokban vannak még államilag finanszírozott helyeken tanulók. Azok fel vannak töltve. Sok iskola bezárt, és onnan a tanulókat valahová tenni kellett, és igyekeztek olyan helyre jönni, ahol tartalmas képzést kapnak. Így körülbelül 400 tanulóm van kifutóban utolsó évfolyamos, és nincsen 100 szakmai képzésen részt vevő kezdő évfolyamosom” – ezt már az intézmény igazgatója mondta a Hír TV-nek.
Az igazgató úgy látja, a keretszámok csökkentéséről szóló intézkedéseket sokkal inkább elvi, mint szakmai szempontok indokolják. Holott a magániskola felszerelt laborjaiba sokszor az államiból is átjárnak a csoportok gyakorlatra.
Úgy gondolom, hogy akik döntésképes helyzetben vannak, illetve aki aláírja a keretszámrendeletet, az pontosan tudja, hogy kivel akar együttműködni. Hát velünk most nem.Major János igazgató, Athéné Szakgimnázium és Szakközépiskola
Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke a Hír TV-nek azt mondta: a keretszámokkal lényegében tönkretették a teljes alapítványi szakképzési rendszert.
„Összehasonlításként: 2010-ben több mint 70 ezer gyerek járt csak szakközépiskolába az alapítványi szférában, most néhány ezer (ebből mondjuk a legstabilabban a felcsúti alapítványi szakközépiskola működik), mert lényegében nem kaptak keretszámokat az alapítványi szakképzők. Egy csomó átalakult gimnáziummá, mert nagy a kereslet, és most azt olvassuk mindenhol, hogy akkor most majd a gimnáziumoknál is szűkítés lesz, de mi nem pontosan értjük még a célt sem” – mondta Horn György.
A szakképzésben dolgozó tanárok tapasztalatai szerint egyébként egy-egy évfolyam diákjai általában külföldön vállalnak munkát a vizsgák után.
