

A legfelsőbb bírói fórum ezúttal pécsi és nyíregyházi forradalmárok ellen hozott halál- és börtönbüntetésekről mondott véleményt. A hatvan éve elítéltek között volt, aki vörös csillagot vert le, zászlót tűzött ki, vagy követeléseket olvasott fel, és olyan is, aki fegyvert fogott az orosz katonák ellen. A szabadságharc után a népbíróság több ezer perben döntött. Jogászok szerint gyakran indokolatlanul súlyos ítéleteket hoztak, fellebbezésre nem volt lehetőség, a bíróság pedig elfogult volt.
A forradalmat moszkvai segédlettel fojtotta el Kádár János, de nem mindekit tudott megfélemlíteni. A pécsi szabadságharcosok közül több mint hatszázan nem tették le a fegyvert, hanem Robin Hoodként elrejtőztek a Mecsekben. A mecseki láthatatlanok történetét a forradalom 60. évfordulója alkalmából képregényben dolgozták fel 2016-ban. A csapat tagja volt Petrus József bányász is, akinek nem kegyelmeztek meg a forradalmat követő megtorlások idején. 1958 márciusában végezték ki a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés miatt.
Petrus Józsefet és hét társát 61 év elteltével rehabilitálta a legfőbb bírói fórum.
„A 2000-es évi törvény értelmében a semmisség indoka, hogy a törvényben felsorolt jogszabályok olyan környeztet alkottak, amiben nem voltak adottak a pártatlan és elfogulatlan jogalkalmazás feltételei. Ezeknek a különleges eljárási szabályoknak az alkalmazása esetén, eleve reménytelen volt annak a helyzete, akinek a cselekményét a forradalommal összefüggésbe hozva bírálták el" – közölte Márki Zoltán, a Kúria tanácselnök bírója.
A Kúria tíz nyíregyházi szabadságharcos népbírósági ítéletének semmisségét is kimondta.