A koronavírus kérdését komolyan kell venni, de fontos megjegyezni, mindent érdemes a helyén kezelni. Felháborító, hogy az ellenzék még ebből is politikai tőkét próbál kovácsolni, és ezért még álhírgyártásra is képes- nyilatkozta Farkas Örs az Origónak. A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szóvivője kijelentette
Magyarországon egyelőre nem ismert egyetlen koronavírusos megbetegedés sem, a kormány illetve a koronavírus-elleni Operatív Törzs, a Nemzeti Népegészségügyi Központ folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet és megteszi a szükséges és indokolt intézkedéseket.
Farkas Örs elmondta, a magyar hatóságok még a megelőzési szakaszban járnak, ezért is jött létre a már említett Operatív Törzs a belügyminiszter vezetésével, és dolgozta ki azt a 28 pontos cselekvési tervet, aminek alapján, ha szükséges, további intézkedéseket tesznek. Nem csak az ország határain belül, hanem azon kívül is figyelemmel kíséri a kormány a történéseket, így többek között az olasz nagykövet is tájékoztatást adott azokról az intézkedésekről, amit Olaszországban bevezettek.
A Külügyminisztérium több alkalommal is felhívta arra a figyelmet, hogy,
nem javasolt Észak-Olaszországba utazni, különösen nem a fertőzött területre, ez mind az egyéni, mind a csoportos utakra vonatkozik. Mind a repülőtereken, mind a határátkelőhelyeken folyamatosan figyelik a helyzetet.
Repülőjáratok letiltásáról egyelőre nem született döntés, de mind a Kínából, mint az Olaszországból érkező utasokat hőkamerával ellenőrzik.
A KTK szóvivője elmondta, hogy minden segítséget és információt megadnak azoknak a magyaroknak, akik külföldön dolgoznak és haza szeretnének jönni, valamint azoknak is, akik esetleg úgy érzik, külföldön megfertőződtek.
Eddig egy magyarról lehet tudni, aki Japánban elkapta a betegséget, de ő is jól van és a japán hatóságok mindent megtesznek a gyógyulásáért.
A koronavírus mellett több fontos téma is napirenden van. A börtönbizniszről a héten szavazott az Országgyűlés. Farkas Örs elmondta, hogy a börtönbiznisz ügyében a végső döntés majd a nemzeti konzultáció lezárulta után várható. A szóvivő hangsúlyozta, az Országgyűlés által elfogadott mostani rendelkezés csupán egy ideiglenes intézkedés. Úgy látja,
Európában elindult egy tendencia, ami az áldozatok érdekei elé helyezi a bűnözők érdekeit. Ezt támasztja alá az a tény, hogy Magyarországon immár 12 ezer börtönkártérítési per indult az állammal szemben, a megítélt összeg pedig eléri a 8,5 milliárd forintot.
Ezen esetek nagy részében baloldali ügyvédek és külföldről finanszírozott szervezetek nyerészkednek és nem az áldozatok, hanem a bűnözők oldalára álltak. A kormány éppen ezért kéri ki a magyar emberek véleményét a kérdésben.
Úgy gondoljuk, hogy az emberek véleménye magabiztos hivatkozási pontot jelenthet a kormány számára
- tette hozzá a szóvivő. Farkas Örs megismételte, csak a nemzeti konzultációt követően lehet döntés arról, hogy milyen konkrét törvényekkel szab majd gátat a kormány a börtönbiznisznek.
Ez alkalommal azonban nem csak egy, hanem több témában is kíváncsi a kormány a magyar emberek álláspontjára. Az elmúlt hetekben nagy port kavart a gyöngyöspatai romák kártérítési ügye. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője szerint Gyöngyöspata esetébenegy vállaltan külföldről finanszírozott szervezet szított ellentétet a magyar és cigány emberek között, mert kiprovokáltak egy igazságtalan döntést, és ezzel komoly társadalmi feszültséget keltettek, ráadásul a helyi önkormányzattal szemben megítélt százmillió forint csődbe juttathatja a települést.
Farkas Örs aláhúzta, a kormány álláspontja szerint nem a pénzzel, hanem oktatással való kárpótlás lenne a célszerű megoldás, ám ezt a Soros György által finanszírozott szervezetek elutasítják - tette hozzá. A KTK szóvivője az Origónak elmondta, a kártérítési ügyben a már említett szervezetek végrehajtást is kértek a magyar állammal szemben, ezért bízik benne, hogy a Kúria minél előbb végleges döntést hoz majd ebben a kérdésben.
Farkas Örs szólt arról is, hogy a nemzeti konzultációban téma lesz majd az illegális bevándorlókat illető kártérítési esetek is. Példaként hozta fel annak a két bangladesi férfinak az esetét, akiknek az érdekeit a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
A bíróság végül a két bangladesinek 3-3 milliót, míg a Helsinki Bizottságnak szintén 3 millió forintot ítélt meg. Azonban az ítélet meghozásának az idejére a két férfi eltűnt, így a Helsinki Bizottság közel 10 millió forinthoz jutott.Mindez pedig felveti az üzletszerű tevékenység gyanúját, és még a migráció finanszírozására is alkalmas, ez ellen is fel kell lépni
– mondta a KTK szóvivője, aki egyben arra is kérte a magyar embereket, hogy minél többen mondják el véleményüket, minél többen töltsék ki és küldjék vissza a nemzeti konzultációs ívet.
