Háttérkép: A jogállamiság csak maszlag, valójában a pénzt félti Mark Rutte
Szó sincs arról, hogy Mark Rutte, Hollandia liberális miniszterelnöke a magyarországi demokráciát féltené, sokkal inkább a saját hatalma megtartásáért küzd azáltal, hogy szigorú jogállamisági feltételekhez kötné az uniós források kifizetését, hiszen egyetlen oka van annak, hogy büntetné mind Magyarországot, mind pedig Lengyelországot, ez pedig a pénz – derül ki a Háttérképből. Ezúttal is Boros Imre közgazdász, Bogár László közgazdász és Bayer Zsolt műsorvezető segített abban, hogy a dolgok valódi háttere mögé lássunk.
Brüsszel versus Magyarország, Brüsszel versus Lengyelország. Hétéves költségvetés és helyreállítási alap. Magyarország miniszterelnökének az a javaslata, hogy a kettőt válasszák külön, miszerint a helyreállítási alap legyen egy államközi egyezmény kérdése, a kohéziós alapból járó pénz pedig egy másik „tészta”. Ez Brüsszelnek a torkán akadt, sem lenyelni, sem kiköpni nem tudta Boros Imre közgazdász megfogalmazása szerint. Emlékeztetett, a múlt heti uniós csúcson nem is foglalkoztak a témával, hanem mint egy gumicsontot, előhozták a jogállamiság kérdését. Csakúgy, mint az állam- és kormányfők júliusi csúcstalálkozóján a múlt heti EU-csúcson is kibontakozott a holland-magyar szembenállás, Mark Rutte holland miniszterelnök azonnal „kardot rántott” és hangoztatta, hogy szigorú jogállamisági feltételeket kell rendelni az uniós pénzekhez.
Vegyük észre, hogy az Európai Unió és annak bizonyos szervezetei, mint a parlament és egyre nagyobb mértékben a bizottság is egyáltalán nem a 27 nációnak, ami együtt az Európai Unió, annak az összesített érdekein dolgozik, hanem valami külső erő érdekein
– tette hozzá Boros Imre.
Kiemelte, azt látni, hogy
kialakult egy olyan brigád, amelynek esze ágában sincs az alapvető uniós okmányok szerint ezt a szervezetet vezetni.
Bayer Zsolt felvetésére, hogy Mark Rutte megnyilvánulásai mögött kell lennie valamilyen érdeknek, Boros Imre kijelentette, nagyon egyszerű, hogy miről van szó, a pénzről, hiszen - mutatott rá -
Hollandia vastag offshore hely, ahol 12 ezer offshore cég van bejegyezve.
A közgazdász rávilágított, Rutte „idegeskedésének” köze van ahhoz, hogy Magyarország határozott célja fontos szerephez jutni a Kína és Európa közti vasúti konténerszállításban.
Ismertette, egyre több keleti áru érkezik a görögországi Pireuszba, így a kikötő nagyon jelentős tényezője a távol-keleti ország és az EU közötti tengeri kereskedelemnek, Magyarországnak pedig az egész ügyhöz annyi köze van, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével a kínai áru Magyarországon keresztül érheti majd el az európai piacokat. A hajózó út így Kínából 3000-3500 kilométerrel és két héttel rövidül.
A vámkezelésből óriási zsozsókat lehet beszedni, ez Hollandiának 6-8, néha 10 milliárd eurós tétel. Na most, miről szól Rutte idegeskedése? Arról, hogy pénz, hisz ő holland miniszterelnök és mindig dob a szavazórétegének is, ha majd nem lesz pénz, akkor nem tud dobni és elő kell vennie a jogállamisági maszlagot
– tette hozzá a közgazdász
Bogár László szavai szerint „a nagy öregek”, mint Charles de Gaulle, Willy Brandt, vagy François Mitterrand után napjainkra már olyan szellemi lejtő alakult ki, hogy szinte említésre sem érdemes nímandok vezetik Európát.
„A struktúra személyes szétrohadása már a ’90-es években is érzékelhető volt, csak amíg a mutyi működött és nagyjából 2009-ig ez a mutyi viszonylag zavartanul folyt (…) Kétségtelen, ebben személy szerint Orbán Viktornak és lengyel barátainknak is volt némi szerepe, hogy nevén szerették volna és nevén szeretnék nevezni a dolgokat, csakhogy, aki ma nevén nevezi a dolgokat, az ezzel a szétrohadással szembesül, "
tehát, ha elkezd leásni, hogy hogy is jönnek létre ezek a döntési mechanizmusok, akkor elég gusztustalan látvány tárul fel
– fejtette ki Bogár László.
Teljes adás:
HírTV
