Balos volt, ma az iszlám ellen harcol

– Miért és hogyan lett a francia baloldal – ahogyan könyvében írja – „az iszlám szajhája”?

– Magam is a baloldalról jövök. Mi Franciaországban nagyon büszkék vagyunk a világi hagyományainkra, az 1789-es forradalomra, valamint az állam és az egyház elválasztásáról rendelkező 1905-ös törvényre. Számomra a baloldal ezeket az értékeket testesítette meg, többek között a haladás, a társadalom legelesettebbjeiért, a bérből és fizetésből élőkért, a munkásokért való kiállás értékeiben gyökerezett. A baloldal támogatta a nők egyenjogúságát is a férfiuralom ellenében. Mintegy másfél évtizeddel ezelőtt ugyanakkor szembesültem azzal, hogy Franciaországban egyre tömegesebbé válik a főleg muszlim afrikaiak jelenléte, és ezzel az egész ország egy felgyorsult iszlám inváziónak van kitéve. Ez márpedig teljesen megváltoztatja a francia választópolgárok összességének összetételét is. A baloldal két okból állt e folyamat mellé. Az egyik, hogy ki akarta használni az ennek a választói csoportnak a megjelenésében rejlő potenciált – az országos választásokon elvégre 15 százalékban, a helyhatóságiakon akár harminc-negyven százalékban muszlimok szavaznak. Ennek érdekében pedig utat kellett engednie az iszlámnak, illetve a muszlimok közösségi követeléseinek. A másik ok kulturális, ami a baloldalnak a katolicizmussal szembeni gyűlöletében rejlik. A katolicizmus ugyanis a francia történelem része, a baloldal egy része pedig a globalizáció ideológiája nevében el akarja pusztítani ezt a Franciaországot. Mindehhez még hozzá kell venni az antirasszista politikájukat. Az iszlamisták ugyanis elhitették, hogy az iszlámmal szembeni fellépés rasszizmus. A baloldal márpedig nem akar rasszistaként feltűnni, ezért inkább teljes mértékben meghátrált az iszlám követelései előtt, feladva világi berendezkedésünket.

– Könyvében 11 millió franciaországi muszlimról ír, és önt is iszlámgyűlölettel vádolják az egykori elvtársai. Lát-e különbséget iszlám és iszlamizmus között?

– Nem látok ilyen különbséget. Nekem nagyon tetszik Ferhat Mehenni (kabil nemzetiségű algériai énekes, politikus – a szerk.) megfogalmazása: az iszlám a nyugalmi állapotban lévő iszlamizmus, az iszlamizmus pedig a mozgásban lévő iszlám. Recep Tayyip Erdoğan török elnök is világosan megmondta, nincs iszlám és iszlamizmus, csak iszlám van. Az iszlamofóbia szerintem egy vélemény: szembehelyezkedés az iszlámmal, amely nemcsak hit, de törvény és ideológia is, és amelynek egyetlen célja a hódítás, mert csak a hódításon és minden más kultúra tagadásán keresztül tud létezni. Az, hogy engem is iszlámgyűlölettel vádolnak, nem más, mint a muszlimok stratégiája, amelyet a baloldallal karöltve hirdetnek: az iszlám bírálata rasszizmusnak számít. Márpedig igenis jogunk van ahhoz, hogy iszlamofóbok legyünk abban az értelemben, hogy hangot adhassunk az e vallással szembeni véleményünknek, ahogy egyébként más vallásokkal vagy mondjuk a kapitalizmussal szemben is felemelhetjük a hangunkat. Jogunk van ahhoz, hogy fellépjünk valamely doktrína ellenében, amely zavar bennünket – ez szerintem egyáltalán nem bűn és nem is szégyen. Önöknek, magyaroknak is joguk volt hozzá, hogy fellépjenek a kommunizmussal szemben, amelynek megfizették az árát.

– Egy ponton azt írja a magyar miniszterelnökre és az olasz jobboldal vezetőjére utalva: önök az Orbánok és a Salvinik. Mit jelent ez?

– Nem látjuk, hogy kik kényszerítik ránk az iszlámot, ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy ugyanazok, akik el akarják pusztítani a civilizációnkat. Ugyanazok, akik egy globális diktatúrát akarnak ránk kényszeríteni, el akarják pusztítani a nemzetállamot, a civilizációnkat, az életformánkat, a történelmünket. Miközben súlyos társadalmi problémákkal küzdünk, a munkanélküliség az egekben van, olyan mértékű bevándorlást kényszerítenek ránk, hogy évente 4-500 ezer új jövevény érkezik Franciaországba, amelynek bevándorlónépessége így kétévente Marseille, a második legnagyobb városunk lakosságának megfelelő mértékben bővül. Franciaország a XX. században is bevándorlóország volt, de többségükben katolikus európaiak – olaszok, magyarok, lengyelek, spanyolok, portugálok – jöttek, akik dolgoztak és jól beilleszkedtek. Azok, akik ma jönnek, nem akarnak asszimilálódni, többnejűségben élnek és a családegyesítések révén további rokonaikat hozzák az országba. Növekszik velük a bűnözés, merényleteket is végrehajtanak. Mi pedig nem utasítjuk ki a törvénytelen bevándorlókat, beletörődünk a népességcserébe. Mindezzel szálltak szembe az olyan politikusok, mint Donald Trump, az előző amerikai elnök, Olaszországban Matteo Salvini, önöknél Orbán Viktor és persze a lengyel, a cseh, a szlovén vezetés is. Ők, akik felemelték a hangjukat az Európai Unió diktátumával szemben, nekünk is reményt adnak Franciaországban.

– Azt írja, Emmanuel Macron még François Hollande-nál is rosszabb elnök, ami nagy kunszt. Miért?

– Macron ugyanazon az ideológiai vonalon halad, de továbbment, így elnöksége csak felgyorsítja Franciaország elpusztításának folyamatát. El nem tudtam volna képzelni, hogy egyszer lesz egy köztársasági elnökünk, aki ennyire megtagadja Franciaországot.

– Mit vár a jövő évi francia elnökválasztástól? Marine Le Pent, a bevándorlásellenes Nemzeti Tömörülés vezetőjét támogatja majd?

– Mi a hazafiakat támogatjuk. Le Pennek időnként vannak számunkra zavaró kijelentései, például amikor azt mondja, hogy az iszlám összeegyeztethető a köztársasággal. Majd meglátjuk, ki lesz az, aki a legjobban összefogja a hazafias tábort. El tudom például képzelni, hogy indul Éric Zemmour közíró. Persze ha a végén Le Pen áll majd szemben Macronnal, akkor természetesen Le Pen mögé állunk.

Magyar Nemzet