• Amint az őszödi beszéd, úgy Kollár Kinga botrányos felszólalásának élét is azzal próbálták enyhíteni, hogy az elhíresült részleteket csak kiragadták szövegkörnyezetükből.
• Mindkét beszéd esetében utólag új értelmet próbáltak adni az elhangzottaknak.
• Ugyanazzal a trükkel élve próbálták a megbotránkoztató tartalomról elterelni a figyelmet, mondván, nem is az a problematikus, hanem csak a forma.
• Viszonylag ismert, híres emberek próbálták tisztára mosni a beszédek „szennyesét”.
Kontextusából kiragadták
Elsőként a Magyar Rádió közölt részleteket az őszödi beszédből. A bejátszott néhány töredék a beszéd egész hosszához viszonyítva nyilvánvalóan elenyésző volt, ugyanakkor nem is lett volna elvárható a szöveg azonnali, teljes közlése. Egyfelől alapvető szerkesztési elv ugyanis, hogy a legmeghatározóbb, leginkább figyelemfelkeltő részeket emelik ki a szövegtest egészéből. Másfelől pedig az őszödi beszéd teljes hossza több mint 25 perc, ami bármiféle kommentár nélkül, önmagában kitöltött volna egy híradást.
Mindezek ellenére baloldali körökben terjedni kezdett az a narratíva, hogy a beszéd valójában nem is olyan megbotránkoztató, csak azért tűnhet annak, mert a kivágott és bejátszott részleteket kiszakították a szövegkörnyezetükből. Ez az érvelés azonban erősen kikezdhető. A leginkább elterjedt, emlékezetes részletek ugyanis sem tartalmukban, sem pedig hangulatukban nem térnek el a beszéd egészétől. Sőt, éppen ellenkezőleg: pontosan összefoglalják az őszödi beszéd uralkodó állításait.
A baloldali média pedig az őszödi beszéddel bejáratott trükköt – miszerint a kivágott részletek lényegileg szemben állnak a beszéd egészével, mintegy meghamisítva azt – megpróbálta eljátszani Kollár Kinga esetében is.
A teljes cikk az Origo oldalán olvasható.
Fotó: Origo
