NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvBelföld
Ha nincs ez a beszéd, június 16. nem így végződik

Ha nincs ez a beszéd, június 16. nem így végződik

A rendszerváltoztatás és a huszadik századi magyar történelem egyik legfontosabb beszédeként méltatták Orbán Viktor 36 évvel ezelőtt, Nagy Imre és társai újratemetésekor mondott szavait kedden Budapesten, a XXI. Század Intézet által szervezett Egy bátor beszéd 1989. június 16. - A kezdet című konferencia felszólalói.

  • 2025. június 16., hétfő 20:57
Vágólapra másolva!

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója úgy emlékezett, "egészen döbbenetes hatással volt" rá a beszéd, annak bátorsága, napokkal a Tienanmen téri vérengzés után, akárcsak az, hogy milyen pontos retorikával készült és hangzott el a szónoklat.

- emlékezett, hozzátéve, azokban a napokban "azt tudtam, hogy itt eltemetjük a Kádár-rendszert, nem kel ki ebből a sírból", de a magyar fiataloknak kell eltemetniük a rendszert, nem azoknak, akik csinálták.

A történész arról beszélt: Nagy Imre és társai újratemetésével "a Rajk-temetés megismétlésére készült az állampárt", mert "azt gondolták, hogy úgy fogják átmenteni a rendszert, ahogy eddig szokták", és el is várták mindenkitől az asszisztálást ehhez, például azzal, hogy "cenzúrára" bekérték a beszédeket, amit csak Orbán Viktor tagadott meg.

Szavai szerint mentalitásban, zsigereinkben és az akkor kialakult beidegződésekben éppúgy nyögjük még a bő három évtizede leváltott rendszert, ahogy geopolitikai helyzetünkben is. Hangsúlyozta: az antikommunizmus és a függetlenség azóta is a Fidesz alapidentitása.

Megemlítette:

Schmidt Mária hozzátette: ha a magunk erejéből vívjuk ki a függetlenséget, és felrúgjuk a háttérpaktumot, "akkor nem kérhetnek érte semmit cserébe", akkor nem tartozunk senkinek semmivel.

A nagy beszédek mindig rövidek; hosszú nagy beszéd nem nagyon van - említette meg Lánczi András filozófus, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kuratóriumának elnöke az alig hét percnyi szövegre utalva.

Úgy emlékezett, egyszerre érezte a beszédben a gyanakvást, hogy holnap is lehet-e ugyanúgy beszélni, mint ezen a megemlékezésen, de egy óvatos realizmust is, "ami azóta is jellemzi a miniszterelnököt".

A szavakat "erőteljes politika beszédnek" nevezve a fő üzenetként azt említette, hogy "a magyar függetlenség nélkül gyakorlatilag semmi nem lesz", hangsúlyozva, ebben következetes Orbán Viktor politikai pályája. Eddig mindenki veszített, aki nem ezt az oldalt képviselte - fogalmazott.

Lánczi András felidézte:

Itt valami új kezdődött, ezért volt nagyszerű politikai beszéd az összes elemében - jelentette ki Lánczi András, hozzátéve, hogy a beszéd a mai napig tartó morális megalapozást adott Orbán Viktor egész politikájának, politikai karrierjének.

Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója kiemelte: a beszéd "a rendszerváltoztatás legemelkedettebb pillanatában" mutatta fel a Fidesz erényeit. Ezek között említette a bátorságot, az erőt és a következetességet.

Mint mondta,

Felvetette, a beszéd megteremtette a rendszerváltoztatás vezetőjét, mert ilyen személy addig nem volt, valamint egy pillanat alatt ismertté tette a magyar fiatalok nevében felszólaló Orbán Viktort és a Fideszt is. Ez a beszéd lökte a bizonytalanságtól a bizonyoság felé azt, hogy lesz rendszerváltás - fogalmazott.

Szájer József arról beszélt: Orbán Viktor beszédével "a magyar politikának egy új minősége jelent meg".

Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója úgy nyilatkozott: "katarzist okozott" a beszéd, ami talán egyetlenként maradt meg az akkori hallgatóságban, nemcsak abból a napból, de az évből is, Orbán Viktor pedig úgy mutatkozott meg, mint "a klasszikus, a római köztársaság korára jellemző rétor, aki nagy erényeket kevés szóval ki tud fejezni".

Kiemelte:

- fogalmazott, hozzátéve, "ennek a beszédnek a tábora azért nő egyre meg egyre, mert ez képviseli az alapkonszenzust".

A 36 évvel ezelőtti újratemetés megítélésében mutatkozó töréspontot emelte ki Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója, mondván, azok, akik a megemlékezés kegyeleti jellegét hangsúlyozták, azok a változások élére állni akaró pártállam narratíváját követték, az MSZMP legitimitásának megteremtését támogatták.

Erről a stratégiáról lebbenti fel a fátylat Orbán Viktor - tette hozzá, megjegyezve, hogy az ifjú szónok politikaiként kezelte az eseményt, egyben "felhelyezi magát a térképre", és "maximálisan kihasználta ezt a pillanatot", és megalkotta a Fidesz azóta is koherens énképét.

Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze annak a véleményének adott hangot, hogy

Ez nem egy tét nélküli mérkőzés volt - jegyezte meg, azt hangsúlyozva, hogy a beszéd elhangzásakor a pártállam még állt, itt voltak a szovjet csapatok, működött a Munkásőrség és napokkal korábban zajlott le a Tienanmen téri vérengzés.

Fotó: Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója (b) és Lánczi András filozófus, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kuratóriumának elnöke a XXI. Század Intézet által szervezett Egy bátor beszéd 1989. június 16. - A kezdet című konferencián 2025. június 16-án. A konferencia felszólalói Orbán Viktor 36 évvel ezelőtt, Nagy Imre és társai újratemetésekor mondott beszédét méltatták. MTI/Kocsis Zoltán