
Komoly bérfeszültséget okozhat a kereskedelmi ágazatban a képesítési követelmények lazítása – az érdekvédők szerint. A nemzetgazdasági tárca a vasárnapi zárva tartás miatt módosítaná a szabályozást, jelenleg ugyanis a kisboltok tulajdonosai és családtagjaik is csak akkor állhatnak a pult mögé, ha rendelkeznek a megfelelő szakképesítéssel.
Az egyik vasárnap is nyitva tartó fővárosi boltban egyelőre csak találgatják, hogy miért akarja a kormány lazítani a bolti eladók képesítési követelményeit. „Ez a vasárnapról szól, hogy a főnököknek meg a hozzátartozóknak is kell majd végzettség, de nem tudom pontosan én se, hogy hogy lesz” – mondta az eladó.
A nemzetgazdasági miniszter is azzal indokolta a Hír Televíziónak a kormányzati terveket, hogy a március közepén bevezetett vasárnapi zárva tartás miatt kell hozzányúlni a régi jogszabályhoz. „Az OKJ-s képzést szeretnénk megszüntetni azoknál a családtagoknál, akik a hétvégén az üzletbe beállnak segíteni vagy dolgozni, erre készülünk. Most vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy hogyan lehet ezt a szabályozást előkészíteni és elfogadni” – fogalmazott Varga Mihály.
Jelenleg ugyanis csak azok árulhatnak élelmiszert, akik megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. Vasárnaponként viszont csak a bolt tulajdonosa vagy családtagja állhat a pult mögött, akik közül sokan nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel. A Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete szerint emiatt nem kellene az egész ágazatra vonatkozó döntést hozni. „A kényszer miatt, azért, hogy nyitva lehessen vasárnap, vagy dolgozhasson vasárnap, alárendelni az egész kérdést ennek, ez szerintem egy átgondolatlan dolog. Igenis, a kereskedelemben szakképzett emberek kellenek, minél inkább szakképzettek, ez az előrelépés lehetősége, tehát ez egy kifejezetlen rossz lépés, azt gondolom” – nyilatkozta Sáling József elnök.
A Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára szerint a képesítési követelmények lazítása ráadásul komoly bérfeszültséghez vezethet. „Ezekben az egységekben a dolgozóknak egy nagyon jelentős része minimálbéren, ami 105 ezer forint, illetve szakmunkás-minimálbéren dolgozik, ami 122 ezer forint. Na most, ha a képesítési követelményeket lazítják, akkor a munkáltató át fogja sorolni a szakmunkásbérű kollégákat minimálbéres kollégákká, hivatkozva majd az új rendeletre, hogy ez nem végzettséghez kötött” – nyilatkozta Dávid Ferenc. Vagyis előfordulhat, hogy a jövőben ugyanazért a munkáért valaki a 122 ezer forintos szakmunkás-bérminimumot, más pedig csak a 105 ezer forintos minimálbért kapja majd.