Bizottsági igen a reklámadó legmagasabb kulcsának emelésére
Újabb ágazati adót vetnének ki a kormánypártok – ezúttal a dohányiparra. A rendkívüli egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslatot egy fideszes képviselő jegyzi, aki szerint az éles piaci verseny miatt az új közterhet nem tudják majd a cégek a fogyasztókra hárítani. Hetven-nyolcvan forinttal drágulhat a cigaretta, így kalkulál az ország vezető dohányipari cége.
A jövő évi adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatok. A 140 oldalas paksamétát csütörtök hajnalban kapták meg a törvényalkotási bizottság tagjai.
„Ha három hét után az utolsó pillanatban a kormány rádöbben, hogy 140 oldalnyi és 164 pontból álló módosító javaslattal kell ezt a törvényt átírni, ez azt jelenti, hogy maga a törvényjavaslat úgy, ahogy volt, rossz volt” – mondta Harangozó Tamás, az MSZP képviselője. A változtatások azonban átmentek a bizottságban a kormánypárti képviselők szavazataival. A reklámadó legmagasabb kulcsa 40-ről 50 százalékra nő, az emelés fő vesztese a kormányzattal az utóbbi hónapokban különösen kritikus RTL Klub. A nemzetgazdasági államtitkár az arányos közteherviselésre hivatkozott: „Nekem nem az a dolgom, hogy azt nézzem, hogy melyik cégeket érint, hanem az, hogy a törvény, a jogszabály, az alkotmányos legyen és egyértelmű” – mondta Tállai András.
A béren kívüli juttatások közterhe a tervezettnél kisebb mértékben emelkedik. Évi kétszázezer forintig nincs változás, kétszázezer és négyszázötvenezer forint között a kedvezmény csak akkor marad meg, ha a munkáltató Széchenyi Pihenőkártyára utalja a pénzt. négyszázötvenezer forint felett a cafeteria terhe a jelenlegi 36-ról 51 százalékra nő. A Liga Szakszervezeti Szövetség kevesli az engedményt, ezért nem fújja le a hónap második felére meghirdetett tüntetést. „Ez a javaslat ugyan enyhébb, mint az első ötlet, amit a kormány közkincsé tett, de az, hogy szigorítja és növeli a terheket, ez továbbra is elfogadhatatlan számunkra” – mondta Gaskó István elnök.
A dohányipar egyszerinek tervezett különadót kap 2015-ben, amelynek rendkívüli egészségügyi hozzájárulás lesz a hivatalos neve. A javaslatot nem a kormány jegyzi, hanem egy fideszes országgyűlési képviselő, Szatmáry Kristóf volt gazdasági államtitkár. Az új közteher sávosan nőne a dohánygyártók és a kereskedők nettó éves árbevételének arányában. Harmincmilliárd forintig 0,2 százalék, harminc- és hatvanmilliárd forint között 2 és fél százalék, míg hatvanmilliárd forint felett 4 és fél százalék lenne. „Ehhez a társadalmi szolidaritáshoz hozzátartozik, hogy a dohánygyárak vagy -forgalmazók is járuljanak hozzá azzal az egyszeri – mert, ugye, ez itt egy egyszeri kísérlet – tíz-tizenkétmilliárd forinttal, hogy valóban ez a forrás az egészségügyre menjen, és ezt a beadott javaslat elméletileg garantálja is” – mondta Szatmáry Kristóf fideszes képviselő.
Az ország piacvezető dohányipari vállalata, a külföldi tulajdonban lévő Pécsi Cigarettagyár három és fél milliárd forintos hozzájárulással számol. hetven-nyolcvan forinttal drágulhat egy doboz cigaretta. „Azért is csalódottak vagyunk, mert ebben az évben jelentettünk be és honosítottunk egy kilencmilliárd forint összértékű termelői beruházást, amelyre ez a javaslat nincsen egyáltalán tekintettel az adó meghatározásánál. Azzal sem értek egyet, ami a törvényjavaslat indoklásában van, hogy a terhet a dohányipari cégek nem hárítanák át a fogyasztóra, ugyanis egy veszteséges ágazat nem tudja tovább nyelni ezeket a költségáthárításokat; ez várhatóan 70-80 forintos áremelést jelentene a cigarettán” – vélekedett Tóth Attila.
A szivarka a cigarettánál is jobban drágulhat jövőre, az árat az egészségügyi hozzájárulás mellett a jövedéki adó uniós előírásra végrehajtott emelése is megdobja.
Az adószakértő szerint az emelésekkel és az újabb különadóval szedheti be a kormány azt a pénzt, amely a lakossági tiltakozásra visszavont internetadóból folyt volna be. „Ezek nyilván azt a célt szolgálják, hogy a költségvetés egyensúlyát és a 3 százalék alatti hiányt tartsák, ez utóbbival egyet kell érteni, mármint, hogy törekszik arra a kormány, hogy 3 százalék alatt tartsa a hiányt, nemcsak azért hogy az EU elvárásainak megfeleljünk, hanem nem nagyon tartható az, hogy a jövő nemzedékek életszínvonalát előre elköltjük” – vélekedett Vámosi-Nagy Szabolcs.
Az adótörvényekről várhatóan jövő héten szavaz az Országgyűlés.
A Tescónak fájna a legjobban
Hat százalékpontos áfaemeléssel ér fel az élelmiszerlánc-felügyeleti díj növelése az MSZP szerint. Gőgös Zoltán, a Magyar Szocialista Párt elnökhelyettese és szakpolitikusa azt mondta, hogy jövőre az élelmiszerek áfája csak papíron marad 27 százalék, a gyakorlatban 33 százalékra emelkedik. A felügyeleti díj eddig egységes volt, a termelők, feldolgozók és a kereskedők árbevételük 0,1 százalékát fizették be az államnak, 2015-től viszont a közteher nőne az árbevétel arányában. Felső kulcsa 6 százalék lenne, ágazati szakértők szerint ez a Tescónak fáj majd a legjobban.
Varga: A reklámadó beváltotta a hozzáfűzött reményeket
A nemzetgazdasági miniszter cáfolta, hogy a közteher legfelső kulcsának megemelésével az internetadó visszavonása miatt kieső költségvetési bevételeket pótolná a kormány. Bővebben >>>
