A baloldali szolidaritást kérik számon a tüntetők a görög kormányon. A Sziriza fél éve még a megszorítások leállításával kampányolt, most viszont adóemeléssel és új adók bevezetésével tesz eleget a hitelezők követeléseinek.
„Még ha a nyugdíj és a segélyek nem is csökkennek, az áfa nőni fog. Ha az áfa nő, drágább lesz az áram, ha drágább lesz az áram, minden drágább lesz. Én eddig sem jöttem ki az ötszáz eurós nyugdíjamból. A nyugdíjasok fele ötszáz eurót kap” – panaszkodott egy asszony.
A görög kormánynak júniusban és júliusban is körülbelül kétmilliárd euró tartozást kell visszafizetni. Ezt csak hitelből tudja megoldani, s az EU és az IMF újabb megszorításokat vár a pénzért cserébe. Az évente ötvenezer eurónál többet kereső magánszemélyek és a vállalkozások számára különadókat vezetnek be, és áfát emelnének. A kabinet cserébe azt ígéri, hogy a segélyeket és nyugdíjakat nem csökkentik, és a csődöt is el tudják kerülni.
„Rengetegen élnek az államból, ez nem fenntartható, egész egyszerűen muszáj, hogy Görögország tovább mozduljon a versenyszféra irányába. A hitelezők nyilván azért akarnak mégis olyan elemeket látni, amelyek megszorításokkal járnak, mert ők rövid távon is szeretnék viszontlátni a pénzüket. Emlékezetes, hogy 2012-ben a magánszektornak, ha jelen értéken vesszük, körülbelül hetven százalékot kellett leírnia az adósságokból, valahol érthető az is, hogy ők nem akarnak további adósságelengedésekbe belemenni” – mondta a Hír TV-ben az Equilor befektetési Zrt.befektetési vezetője.
A hét elején a londoni City közgazdászainak nyolcvan százaléka vette biztosra a görög csődöt. Az athéni felajánlással ez visszaesett harminc százalék köré. Csődre készülnek a görögök is, júniusban négymilliárd dollárt menekítettek ki a számláikról. Szerdán az eurózóna pénzügyminiszterei, csütörtökön az EU pénzügyminiszterei, pénteken pedig a görög parlament tárgyal az ajánlatról, a megállapodást jövő keddig kell aláírni.
