A kormánypártok is szabadulnának a Rogán-féle papíroktól
Az alaptörvény-módosítás zárószavazása után tárgyalnának csak a letelepedési kötvényekről a Parlamentben a kormánypártok. A Hír TV-nek nyilatkozó közgazdász úgy számol, jelenleg az összes államadósságban egymilliárd eurónyi letelepedési kötvény van, vagyis gyakorlatilag ennyit vett fel kölcsönként a magyar állam ismeretlen tulajdonosú offshore cégektől. Cserébe 18 ezer szír, iraki, orosz és többek között kínai jutott magyar tartózkodási engedélyhez.
„Se szegény migránst, se gazdag migránst, se szegény terroristát, se gazdag terroristát ne lehessen Magyarországra telepíteni” – múlt hét kedden szabta Vona Gábor az alaptörvény-módosítás megszavazásának feltételéül a letelepedési kötvények megszüntetését.
„Hazudozik és hazaáruló is” – válaszolt másnap a Jobbik elnökének a Fidesz frakcióvezetője. Újabb két nap elteltével viszont a miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a kabinet már régebben határozott a Rogán-féle papírok felülvizsgálatáról. „A kormány döntése nem fog összefüggni természetesen a Jobbiknak a követelésével, mert a kormány nem hagyja magát zsarolni. Ettől még maga a kérdés egy értelmes fölvetés a Jobbik részéről” – jelentette ki Orbán Viktor.
A kötvényeket jelenleg öt cég árusíthatja. Monopolhelyzetben, mindegyik más-más országban. Az offshore-paradicsomnak számító Cipruson, Liechtensteinben és a Kajmán-szigeteken bejegyzett társaságok diszkontáron, 270 ezer euróért jutnak az államkötvényhez, amit 300 ezerért adnak tovább a schengeni övezetben szabad mozgásra vágyó gazdag külföldieknek. 5 év után a papírt a magyar állam nemcsak hogy névértéken visszavásárolja, de kamatot is fizet rá – méghozzá többet, mint amennyiért jelenleg elkelnek a hivatalos piacon a magyar állampapírok.
„Ma 0,5-1 százaléknyi kamatokat fizetnek, ezzel szemben sajnos a letelepedési kötvénynél több mint 2 százalék az az éves kamat, amit kifizet az állam” – magyarázta Varga István pénzügyi szakértő. Ráadásul az árfolyamkockázat is az államkasszát terheli, hiszen a devizában vásárolt állampapírokat devizában is kell visszafizetnie az államnak. „Mintegy egymilliárd eurót meghaladó az a kötvényállomány, amelyet ezen a címen offshore cégek jegyeztek le az Államadósság Kezelő Központnál. Ez az egymilliárd euró az összes devizaadósságnak mintegy öt százaléka, az összes államadósságnak talán mintegy másfél százaléka” – tette hozzá a pénzügyi szakértő.
A letelepedési kötvények révén 18 ezren jutottak tartózkodási engedélyhez Magyarországon – oroszok, kínaiak, irakiak, de szírek is. A Rogán Antal vezette gazdasági bizottság által kijelölt forgalmazó cégek haszna becslések szerint 80-100 milliárd forint lehet. A Jobbik kiderítené, kit gazdagítottak a milliárdok – Apáti István erre várt volna választ a parlamentben a propagandaminisztertől is. Neveket akarunk hallani. És tudja, mi a szomorú, tisztelt Rogán Antal? Hajdan olyan férfiak vezették ezt az országot, akik, ha kellett, az életüket áldozták a hazáért. Önöknek csak a pénzről kellene lemondani, ezen gondolkozzanak el” – fogalmazott.
Nincs haszna a kötvénybizniszből, hacsak az nem, hogy jobbikos kérdésekre kell válaszolnia, reagált a kvótanépszavazás hétvégéjén luxushelikopterező Rogán Antal. „Úgy látom, nem váltak be a számításai, képviselő úr, és mégiscsak kényelmesebb az öltöny meg a parlamenti szék, csak gondolom ennek érdekében rakkolni kell, és a Jobbik új gazdájának a kérdéseit teljesítve itt kérdéseket kell feltenni a parlamentben” – mondta.
Közben kiderült, bár az alaptörvény-módosítással párhuzamosan ugyan nem, de az államháztartási törvény módosításánál már a kormánypártok is hajlandóak vitázni a Rolgán-féle papírok kivezetéséről. „Ezt a vitát, ami alkalmatlan tárgyon elkövetett vita, a parlament plenáris ülésén lehet az államháztartási törvénnyel megvitatni, értelmes a parlament által kezelt keretek között. De ez a törvény még egyeztetés alatt van, nem emiatt, hanem más államháztartási kérdések miatt, és legkésőbb november közepéig jön be a Házhoz” – jelentette be Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője.
Vagyis később lenne, mint az alaptörvény-módosítás zárószavazása, amelyet a miniszterelnök tervei szerint november 8-án tartanának.
