
Viktor Janukovics elnök azonnali lemondását követelik a kijevi tüntetők. A Függetlenség téren továbbra is több tízezren vannak, és a tüntetők egyik vezetője bejelentette, hogy ha szombat reggelig Janukovics nem mond le, újrakezdik a fegyveres harcot. Közben az ukrán parlament elkezdte megszavazni a nemzeti egységkormány létrehozásához szükséges reformokat. Visszaállították a 2004-es alkotmányt, amivel korlátozták Janukovics elnök jogköreit. Leváltották a belügyminisztert, aki parancsot adott a rendőri brutalitásra. Feltétel nélküli amnesztiát adtak a tüntetőknek és várhatóan Julia Timosenkót is kiengedik a börtönből, az ehhez szükséges jogszabályt is módosították. Az egységkormánynak tíz napon belül kell megalakulni, és még idén elnökválasztást tartanak.
A rendőrök is átálltak a tüntetők oldalára Kijev központjában, a Függetlenség téren. Az egyenruhások kivonultak a középületekből és a közlekedési korlátozásokat is feloldották. Pénteken, helyi idő szerint délben állapodott meg a francia, lengyel és német külügyminiszter Janukoviccsal, illetve orosz és ukrán tárgyalókkal.
„Janukovics elnök elfogadta, hogy még idén előre hozott elnökválasztás legyen, emellett beleegyezett a 2004-es alkotmány visszaállításába – közölte a kormánypárt frakcióvezető-helyettese. – Ezzel párhuzamosan megkezdődnek a tárgyalások a nemzeti egységkormány létrehozásáról” – jelentette be Anna Herman.
A parlament néhány órával később megszavazta, hogy visszaállítják a 10 évvel ezelőtti alkotmányt. „Ez lényegesen korlátozza az elnöki hatalmat. A kormányt a parlament fogja kinevezni és a parlamentnek tartozik felelősséggel és ebbe beletartoznak azok a kérdések, például az új kormányalakítás, új hadügy-, belügyminiszter. Ezzel úgy gondolják, és helyesen szerintem, hogy lényegesen megváltozhat a helyzet az utcán is” – fejtette ki a magyarok kijevi egyesületének elnöke, Vass Tibor.
Az ukrán parlament azt is megszavazta, hogy az összes letartóztatott tüntető feltétel nélkül amnesztiát kap. A pártok pedig 10 napon belül nemzeti egységkormányt hoznak létre. Még idén előre hozott elnökválasztás is lesz. „A legfontosabb, hogy a mostani megállapodást maradéktalanul végrehajtsák” – mondta Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője hozzátéve, hogy ehhez minden segítséget megadnak.
Janukovics a tüntetők legfőbb követelését mégsem teljesítette, nem mondott le és várhatóan az előre hozott választáson is megpróbál indulni.
Az ukrán egészségügyi minisztérium szerint az elmúlt napokban 77 halott és 570 sérült volt, de az ellenzék szerint a valódi szám ennek a kétszerese.
Háromnapos gyászt hirdetett a kijevi áldozatok emlékére a Kárpátaljai megyei tanács. A közintézményekben félárbocra engedik az ukrán állami zászlót, a különböző felekezetek pedig gyászszertartásokat tartanak. Ungváron a néhány napja elfoglalt megyeháza előtt emlékeztek meg a tüntetők. Kárpátalja megyeszékhelyén folytatódott a békés hatalomátadás, az ungvári polgármesteri hivatal is a demonstrálók kezére került.
Csütörtök délelőtt gyertyagyújtással emlékeztek meg a kijevi áldozatokról a közigazgatási hivatal előtt egybegyűltek. Az áldozatok között kárpátaljaiak is vannak, akik a felkelés gócpontját, a Majdant védték. Az épület bejárata elé lábtörlőként egy Lenin-képes zászlót dobtak a tüntetők. A megemlékezést követően a rektori hivatalhoz ment a mintegy ezer demonstráló, akik a rektor lemondását és az intézmény finanszírozásának átláthatóvá tételét követelték. Innen a polgármesteri hivatal elé vonult a tömeg. Az épületet ellenállás nélkül átadta az aktivistáknak a város alpolgármestere.
Ukrajnában napról napra gyengül a központi államhatalom. Nyugat-Ukrajna megyéiben sorra szűnnek meg a Janukovics elnöknek alárendelt közigazgatási hivatalok és a Régiók Pártjának helyi szervezetei. Eközben az ország oroszok lakta részében szervezkednek az elnökpárti erők.
Mihail Dobkin, Harkiv megye kormányzója holnapra összehívta a kelet-ukrajnai megyék és a Krím Autonóm Köztársaság képviselőit, ahol megvitatják az ország föderalizálásának tervét. „Mi, kárpátaljaiak, az itt élő tősgyökeres lakosok a magyarokkal, ruszinokkal együtt elsőként kérhetnénk autonómiát. Az 1991-es népszavazás pozitív döntést hozott erről. De most ez nem időszerű, ha szükségünk lesz az autonómiára, arról békés körülmények között döntünk majd” – mondta Volidimir Csubirko, az Egységes Közép Párt képviselője.
Kárpátalján egyelőre az a kérdés, hogyan lehet biztosítani a megye életképességét. A központi költségvetés már több százmillió hrivnyával tartozik. A megyei tanács ezért az államkincstár helyi főosztályával egyetértésben úgy döntött, hogy a befolyó adókat egyelőre nem továbbítják Kijevbe.
Fontos, hogy az ukrán megállapodás minden pontját betartsák a felek – a magyar külügyminiszter szerint. Martonyi János rendkívüli sajtótájékoztatóján hozzátette: a kormány üdvözli a megállapodást, hiszen Magyarország érdeke is a stabil és területileg egységes Ukrajna. A tárcavezető bejelentette, hogy kétmillió forintos gyorssegélyt biztosítanak az ukrán sebesülteknek és az áldozatok hozzátartozóinak, valamint Magyarország kész a sérültek befogadására is. A tárcavezető a megállapodás ellenére továbbra is azt javasolja, hogy csak az utazzon Ukrajnába, akinek halaszthatatlan ügye van.
– Az a legfontosabb, hogy mi történik a következő napokban és órákban, ezt követjük, és természetesen a magyar kormány felkészült bármilyen lehetőségre, pozitív-negatív eseményekre egyaránt. Én most itt a belső helyzetről nem beszélnék, ez ismeretes egyébként, ez nem közvetlenül a mi hatáskörünk. Természetesen részt veszünk ebben a munkában is, és én azt hiszem, hogy a magyar kormány ebben az esetben, mind pedig belső szempontból megtette és meg fogja tenni a jövőben is a szükséges intézkedéseket – közölte a külügyminiszter.
Gyertyagyújtással emlékeztek az Ukrajnában dúló harcok áldozataira Budapesten. A szervezők hangsúlyozták, a megemlékezés egyben kiállás a kárpátaljai magyarokért. A Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség több száz szimpatizánsa mellett gyertyát gyújtott az áldozatokért Németh Zsolt külügyi államtitkár és Rogán Antal, a Belváros polgármestere is.
– Minden ilyen erőszakos formát, amit Kijevben is látunk, azt vissza kell utasítani, és azt nem szabad elfelejteni az ukrajnai események kapcsán. Amellett, hogy szurkolunk, hogy béke legyen, amellett van, ami számunkra különösen fontos, hiszen Magyarország különös felelősséget visel a Kárpátalján élő magyarokért, akiknek a sorsára oda kell figyelnünk a következő napokban, hetekben – mondta Rogán Antal.
Minden eshetőségre felkészült Magyarország az ukrán válsággal kapcsolatban – erről Orbán Viktor beszélt. Bővebben>>>