Sok magyar férfi hagyta el Kárpátalját
Ukrajna elrendelte a tartalékosok mozgósítását, miután a miniszterelnök hadüzenetnek minősítette az orosz katonai készülődést. A haditengerészet új főparancsnoka átállt az oroszokhoz. Egy napja vette át kinevezését, azonnal a Krím félszigetre utazott, ahol közleményben bejelentette, hogy az orosz autonóm köztársaságnak fogadott hűséget. Az ukrán védelmi minisztérium árulásért eljárást kezdeményez ellene. Az új kijevi vezetés a megyei kormányzók kinevezésével igyekszik megszilárdítani hatalmát. Kérdés azonban, hogy az orosz többségű keleti megyékben átvehetik-e az irányítást az új közigazgatási vezetők. Ukrajnát az angolszász hatalmaknak kell megvédeniük támadás esetén egy nemzetközi szerződés szerint. A NATO főtitkára szerint Oroszország egész Európa békéjét fenyegeti.
Orosz katonák zárnak körül egy ukrán laktanyát a Krím félszigeten. Fegyveres harc sehol sincs, de az ukrán hadseregből több ezer orosz katona állt át a krími lázadókhoz, akiket állítólag már most 5-6 ezer orosz tengerészgyalogos segít.
A Krími Autonóm Köztársaságban az elmúlt négy napban helyreállt a rend. A hatóságoknak már nem kell az ukrán fenyegetéstől tartani. „Az elmúlt három hónapban láttunk eleget abból, hogy milyen szélsőséges az ukrán ellenzék” – mondta a krími parlament elnöke.
Az ukrán tengeri flottát és a szárazföldi alakulatokat kimenekítették az orosz többségű megyékből, az ukrán részeken pedig megkezdődött a mozgósítás. A tartalékosokat és a leszerelt tiszteket behívták, a védelmi minisztérium pedig elkezdte a taktikai parancsnokság kialakítását.
„Kiadjuk a vörös riasztást. Az oroszok háborút hirdettek Ukrajna ellen. Vlagyimir Putyinnak vissza kell hívnia a csapatait és tárgyalást kell kezdeni, enélkül biztos a háború. Elrendeltük a hadsereg mozgósítását és harckészültséget hirdettünk, de szükségünk van a nemzetközi segítségre is” – mondta az ukrán kormányfő.
Az Ukrajna stabilitását garantáló 1994-es budapesti szerződés szerint az országot Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak kell megvédenie külső támadás esetén, cserébe azért, hogy az ukránok 20 éve önként lemondtak atomfegyvereikről. A NATO és az ENSZ egyelőre nem döntött konkrét intézkedésről, csak elítélte az oroszokat.
„Vlagyimir Putyin egy független országot fenyeget katonailag. Ez egy veszélyes háborús helyzetet eredményez, ami egész Európa biztonságát veszélyezteti. Ezért felszólítom Putyin elnököt, hogy hagyjon fel a háborús fenyegetéssel” – mondta a NATO főtitkára.
Az amerikai sajtó már most biztosra veszi, hogy elmarad a júniusi, Szocsiba tervezett G8-csúcs, Amerika és Kanada már vissza is mondta a részvételt. A háborús retorikára Oroszországban sem mindenki vevő. Moszkvában és Szentpéterváron is több ezren tiltakoztak az orosz többségű ukrán területek esetleges megszállása ellen. Putyin elnök hívei összecsaptak a demonstrálókkal, akik közül a rendőrség több tucat embert őrizetbe vett.
Kárpátalján is mozgósítanak
Kárpátalján is elkezdte a mozgósítást az ukrán hadsereg. Tartalékosokat és korábban leszerelt hivatásos tiszteket hívtak be az ungvári laktanyába. Helyi hírek szerint több százan várják, hogy útnak indítsák őket az ország keleti felébe. A Hír TV-nek egy kárpátaljai férfi azt mondta, sok magyar külföldre távozik, hogy ne kelljen bevonulnia. Ők hivatalosan dezertőrnek számítanak. Az informátor nevét kérésére nem közöljük.
Háborúellenes tüntetések országszerte
Háborúellenes tüntetést tartottak több ukrán városban. A demonstrálók szerint az oroszok bevonulása polgárháborúhoz vezetne. Vass Tibor, a kijevi magyarok egyesületének a vezetője a Hír TV Híradójának azt mondta, az ukrán kormány nem akar háborút.
Más, mint a grúz háború
Az oroszok sem reménykedhetnek katonai megoldásban a Krím félszigeten – ezt egy nemzetközi jogász mondta a Hír TV stúdiójában. Lattmann Tamás szerint az ukrán válság más, mint a 2008-as grúz háború, mert Dél-Oszétiában és Abháziában nemzetközi megállapodás engedélyezte az orosz csapatok jelenlétét.
– Az orosz állami vezetés abba a kényelmes helyzetbe helyezi magát, hogy a legitimnek tekintett ukrán vezető ott ül náluk, tehát ők legitim módon mondhatják, hogy nincs kivel beszélgetni. Ugyanakkor előbb-utóbb biztos, hogy tárgyalásokra fog sor kerülni ha mást nem, Putyin számára megfelelő ukrán vezetővel, Timosenkóval vagy bárki mással, mert ezt a helyzetet rövidre kell zárni és ha még abban gondolkodik, olyan ambíciói vannak az orosz külpolitikának, hogy esetleg valami autonómiát, vagy szeretné jobban magához kötni ezt a területet, arról is meg kell állapodnia egy valamilyen ukrán vezetéssel – mondta Lattmann Tamás.
Aggódik a külügy
Aggodalmát fejezte ki a Külügyminisztérium az ukrajnai helyzet kapcsán. A magyar külügyi tárca közleményében azt írja, a válság további elmélyülését és egy esetleges katonai összetűzést csak békés eszközökkel, tárgyalás útján lehet elkerülni, ebben a tárca minden segítséget hajlandó megadni. A minisztérium emellett arra kéri az ukrajnai válságban érintett valamennyi felet, hogy tartózkodjanak az olyan provokatív lépésektől, amelyek a feszültség növekedéséhez és erőszak alkalmazásához vezethetnek, beleértve a kárpátaljai magyar közösség biztonságát veszélyeztető döntéseket.
Súlyos válsággóccá válhat
Közben sajtóhírek szerint tömegével lépnek ki az ukrán hadseregből a Krímben állomásozó erők tisztjei. Tényleges katonai konfliktusnak azonban egyelőre kicsi az esélye Ukrajna és Oroszország között – ezt Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő mondta a Hír TV-nek. A két hadsereg között ugyanis hatalmas különbség van, ráadásul Ukrajna gazdaságilag is ki van szolgáltatva Oroszországnak. Ugyanakkor fennáll az a veszély, hogy rossz esetben a Krím félsziget súlyos válsággóccá válik.
A baloldal kampánytémává tenné
Az ukrán válság miatt a paksi atomerőmű-bővítésről szóló orosz–magyar államközi szerződés felfüggesztésére szólította fel a kormányt a baloldali választási koalíció. Bővebben >>>
