Ukrajna a kettészakadás szélén
Oroszország nemcsak a Krím félszigetre, hanem minden területre vezényelhet katonákat Ukrajnában, ahol az orosz ajkúak vannak többségben. Moszkva szerint ezt közölte Vlagyimir Putyin Barack Obama amerikai elnökkel másfél órás telefonbeszélgetésük során. Az orosz elnök ezt azzal indokolta, hogy fenntartják maguknak a jogot az ott élő orosz lakosság megvédésére. Ezzel szemben az amerikai elnök követelte Putyintól, hogy rendelje vissza bázisára a krími csapatait, és tartózkodjon a további katonai akciótól. Ellenkező esetben Moszkva gazdaságilag és politikailag is elszigetelődhet. Közben riadókészültségbe helyezte az ukrán haderőt Olekszandr Turcsinov, az ország ideiglenes elnöke. Figyelmeztette Moszkvát: a katonai beavatkozás háborúhoz vezet a két ország között. Egyúttal az orosz agresszió megállítását kérte az ENSZ BT rendkívüli ülésén. Az orosz csapatok szombaton uralmuk alá vonták az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet.
Orosz tengerészgyalogosok és önkéntesek védték a kormányzati épületeket Szimferopolban, a Krím félsziget fővárosában. Az orosz többségű Krími Autonóm Köztársaság egy hete kiáltotta ki függetlenségét, most pedig Moszkvához fordult segítségért.
– A Krími Autonóm Köztársaság miniszterelnökeként mindent meg kell tennem a lakosság védelme érdekében. Ezért fordultam Vlagyimir Putyin elnökhöz, hogy segítsen a nyugalom megteremtésében a Krím félszigeten – mondta az autonóm régió vezetője.
A Krím félsziget az 1960-as évekig Oroszországhoz tartozott, a lakosság alig negyede ukrán, a többség orosz és tatár. Mivel Oroszországtól a krími oroszok kértek segítséget, Moszkva hivatkozhat a helyi lakosság védelmére. Oroszország 6 éve, a grúziai háborúban ugyanígy szerezte meg Dél-Oszétiát és Abháziát is. Vlagyimir Putyin elnök ellenszavazat nélkül kapta meg a felhatalmazást az orosz törvényhozástól. Dél-Oroszországban jelenleg 150 ezer katona és ezer páncélos gyakorlatozik, a szárazföldi erők néhány óra alatt elérhetik az ukrán határt.
– A Duma elfogadta az elnök kérését, annak érdekében, hogy stabilizálni lehessen a helyzetet a Krím félszigeten. Meg kell akadályoznunk, hogy az ukrajnai oroszokon zsarnokok uralkodjanak, erőszakkal – fogalmazott az orosz parlament elnöke.
Oroszbarát tüntetések nemcsak a Krím félszigeten voltak, hanem valamennyi orosz többségű megyében. Harkovban és Donyeckben a tüntetők a polgármesteri hivatalt is elfoglalták és kitűzték az orosz zászlót.
A Krím félszigeten az eredeti tervektől eltérően nem májusban, hanem már március 30-án megtartják a népszavazást az elszakadásról, a referendumhoz várhatóan a többi orosz többségű megye is csatlakozik. Donyeckben ezt már be is jelentették.
– Az elmúlt időszakban az orosz hadsereg 6 ezer embert csoportosított át az ukrán határ közelébe. 30 páncélozott járművet küldtek a Krím félszigetre, ami a nemzetközi szerződések megszegése. Ráadásul az épületek elfoglalásában az orosz tengerészgyalogosok is részt vesznek, orosz fegyverekkel – jelentette ki az ukrán védelmi miniszter.
Az ukrán belügyminiszter mozgósította a hadsereget, a flottát pedig a Krímről Odesszába menekítteti. Moszkva illegitimnek tartja az új ukrán vezetést, amellyel nem hajlandó tárgyalni. Ukrajna az ENSZ-től kért segítséget, hogy elkerülje a háborút. A világszervezet Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tart, de a BT-nek Oroszország is tagja, így várhatóan nem lesz egységes határozat.
Ukrajna számára kizárt a katonai megoldás
Új hidegháborút készít elő Vlagyimir Putyin orosz elnök John McCain szerint. A korábbi republikánus elnökjelölt azután beszélt erről, hogy a moszkvai parlament megszavazta az amerikai orosz nagykövet hazahívását és felhatalmazták Vlagyimir Putyint a szárazföldi csapatok bevetésére. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Hír TV Híradójában azt mondta: Ukrajna számára kizárt a katonai megoldás, mert az ukrán hadsereg egy része is oroszokból áll.
– A kérdés számomra a következő: mit akar Putyin? A felhatalmazást megkapta egyhangúlag, ez nem volt kérdéses. Le akarja-e szakítani az orosz területeket? Ezt meg lehet csinálni, kettészakad Ukrajna. Ebben a pillanatban a hidegháború keményen visszatér. Vagy arra játszik-e, hogy megszerezze Ukrajna egészét úgy, hogy potenciálisan olyan vezetés jön, amivel Moszkva-barát kompromisszumot tud elérni? Ezt Budapestről lehetetlen megmondani, de itt tartunk. Ez rengeteg dolgot érint. Most összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát, semmi sem fog történni. Összehívták a NATO-t és szintén semmi nem fog történni, mert nem vállalják a harmadik világháborút – fogalmazott Nógrádi György.
Hazánk aggodalommal követi
Magyarország aggodalommal követi a krími eseményeket – ezt Martonyi János mondta, aki Ukrajnában értesült arról, hogy Vlagyimir Putyin megkapta a fegyveres erő alkalmazására az engedélyt az orosz parlamenttől. A külügyminiszter hangsúlyozta: bízik abban, hogy a helyzet nem éleződik tovább.
Gyülekeznek a nacionalisták
Mozgósítást hirdetett vasárnapra a kárpátaljai Jobboldali Szektor. A szélsőjobboldali ukrán szervezetekből álló csoport önkéntesek jelentkezését várja engedéllyel tartott fegyvereikkel együtt, terepszínű ruhában és hátizsákkal. A nacionalista szervezet központilag szólította fel mozgósításra minden helyi szervezetét, válaszul arra, hogy az orosz felsőház engedélyezte az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetését.
Mesterházy: A kormány fagyassza be a projektet
Magyarország függessze fel a paksi atomerőmű bővítéséről folyó tárgyalásokat Oroszországgal, és az ukrán helyzet tisztázódásáig fagyassza be a projektet – erre szólítja fel a kormányt Mesterházy Attila. Az Összefogás miniszterelnök-jelöltje szerint Magyarországnak – az Európai Unió és a NATO tagjaként – határozottan ki kell állnia az európai béke és Ukrajna területi egysége mellett. Az MSZP elnöke Orbán Viktor miniszterelnök állásfoglalását hiányolja az ügyben.
