A 400 millió választónak közvetlen beleszólása van
Az Európai Parlament az EU egyetlen közvetlenül választott testülete. Az EU mind a 400 millió választópolgárának közvetlen beleszólása van a parlament összetételébe. A pártok eddig 766 mandátumon osztoztak, de a képviselők száma a mostani választások után 751-re csökken. A legtöbb képviselői helyet a legnépesebb tagállamok kapják – ezért van Németországnak 96, Magyarországnak viszont csak 21 mandátuma.
1979 óta rendeznek európai választásokat: azóta jelentősen megnőtt a voksolás tétje. Az Európai Parlament kezdetben még csak konzultatív testület volt, jogalkotói hatáskörrel nem rendelkezett. Szerepe azonban folyamatosan nőtt: a 2009-es lisszaboni szerződésben már egyenrangú a Miniszterek Tanácsával és az Európai Bizottsággal, a mostani választások után pedig még kiterjedtebb jogokkal rendelkezik – először lesz például beleszólása abba, hogy ki legyen az Európai Bizottság elnöke. Ennek következtében megnövekedett minden leadott szavazat értéke, és ezért tartottak most először tévévitát a „miniszterelnök-jelöltek”.
A legnagyobb európai politika erő az Európai Néppárt, amelynek a Fidesz is a tagja. A párt Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfőt jelölte az Európai Bizottság elnökének. Juncker kijelentette, hogy az átlagemberek érdekeit védené a bankárokkal szemben: „Megmentettük a bankokat, de nem a bankárok kedvéért, engem nem ők érdekelnek, mi a betéteseket és a kis- és középvállalkozásokat próbáltuk megvédeni, akiknek szükségük volt arra, hogy hitelekhez juthassanak” – fogalmazott a listavezető.
A második legnagyobb európai politikai erőt a parlamentben az Európai Szocialisták képviselik. Ennek a csoportosulásnak a tagja az MSZP. Bizottsági elnökjelöltjük a parlament eddigi házelnöke, Martin Schulz, aki többször nyíltan támadta a magyar miniszterelnököt. Újraválasztásához gratulálva felszólította Orbán Viktort, hogy Magyarország tegyen eleget európai kötelezettségeinek. „Az állam- és kormányfők eddig a zárt ajtók mögött azt csináltak, amit akartak. De most vége annak, hogy az Európai Bizottság háttér-megállapodások alapján jöjjön létre. Ennek vége” – mondta Martin Schulz.
A Liberálisok és Demokraták Szövetsége a harmadik legnagyobb európai frakció. A bizottság elnöki posztjára vezetőjüket, Guy Verhofstadtot jelölték. A belga politikus hazánk legádázabb bírálója. Szerinte Magyarország ment a legmesszebb a parlamenti demokrácia, a jogállamiság, valamint a szólás- és sajtószabadság sárba tiprásában. Verhofstadt az Európai Egyesült Államok létrehozásáról álmodik. „Túl gyengék vagyunk Oroszországhoz, és leginkább Putyinhoz képest. Azt kell tennünk, hogy összefogunk, és nagyon komoly, hiteles és személyre szóló szankciókat vezetünk be a Putyin köréhez tartozó emberek ellen. Ez az egyetlen nyelv, amin Putyin ért” – véli Guy Verhofstadt.
A negyedik helyre az európai Zöldeket várják a közvélemény-kutatók, ehhez a pártcsaládhoz tartozik az LMP. A környezettudatos Európáért küzdő politikai tömörülés Ska Keller német EP-képviselőt jelölte a bizottság élére. Keller a szociális védelem és a klímaváltozás elleni küzdelem területén szeretne bizonyítani. „Az Európai Bizottság a zárt ajtók mögött titkos kereskedelmi tárgyalásokat folytat. Ez ellen békés tüntetések voltak Brüsszelben. A megmozdulás minden résztvevőjét letartóztatták. Nem ilyen Európai Uniót szeretnék” – közölte Ska Keller.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a legtöbb szavazatra az Európai Néppárt számíthat majdnem 29 százalékkal, a második szocialisták 26,5 százalékot várnak. A liberálisok 8, a zöldek 6,6, a szélsőbal 6, a szélsőjobb pedig 4,5 százalékra számíthat. A szélsőbal és a szélsőjobb azonban okozhat meglepetéseket, az ő szavazótáboruk ugyanis általában rejtőzködő, és ezért nehezen mérhető.
Az uniós törvényhozás tehát lényegében pártcsaládokból áll, amelyek az azonos ideológiát képviselő nemzeti politikai erőket tömörítik. A pártok akkor hozhatnak létre frakciót, ha legalább hét országból legalább 25 tagot gyűjtenek. A szélsőséges erők megerősödését követően elképzelhető, hogy az európai parlamentnek szélsőjobboldali képviselőcsoportja is lesz, ha a sok eltérést mutató ultrajobboldali pártok találnak közös pontokat, például a bevándorlás visszaszorítása vagy a különböző népcsoportok elleni fellépés terén.
