
Ahogyan arra számítani lehetett, felfelé módosította az államháztartási hiánycélt a pénzügyi tárca. Az augusztusi államháztartási hiány bejelentése után nyilvánvalóvá vált, hogy tarthatatlan a 4,6 százalékos cél. Így a pénzügyminisztérium legújabb elõrejelzése szerint a hiány elérheti a GDP 4,9-5,1 százlékát, az önkormányzatokkal együtt pedig akár 5,0-5,3 százalékra is rúghat.
'Ez szinte hihetetlen! Ugyanaz történik, ami a tavalyi költségvetéssel: nagyon ambiciózus célt tûztek ki, amikor látták, hogy nem teljesíthetõ, felfelé módosították, kétszer is, megszorításokkal éltek, és végül 6.1 százalék lett a hiány, magasan az eredeti célkitûzés fölött. Ez végül is azt mutatja, hogy Draskovics sem tudja sokkal jobban kordában tartani a hiányt, mint elõdei' - így reagált a hírre a Hír Televíziónak nyilatkozó Olivier Desbarres, a londoni Credit Suisse First Boston elemzõje.
Az államháztartási hiányon kívül a tárca mai sajtótájékoztatóján az a módosítás is napvilágot látott, hogy a kormány jövõre 16 százalékról 24-re emeli a pénzügyi vállalkozások, bankok társasasági adóját. A hírre azonnal négy százalékot esett az OTP, valamint a Földhitel és Jelzálog Bank részvényeinek árfolyama.
A PM az idei GDP-növekedésre vonatkozó prognózisát 3,8-3,9 százalékra emelte, illetve mindezeken kívül a pénzügyminiszter egy 43 milliárd forintos megtakarítási csomagot is bejelentett. Olivier Desbarres-t a kormány gazdaságpolitikája Robin Hood-ra emlékezteti:
'Gyurcsány valamiféle Robin Hood politikát folytat azzal, hogy a gazdagokat és a pénzügyi cégeket adóztatja meg, és ezt a pénzt szétosztja az alsó- és középosztályok között. Arról igazából nincs véleményem, hogy ez társadalmi szempontból jó-e vagy sem, pénzügyi szempontból viszont úgy tûnik, hogy a különbözõ lépések gyakorlatilag kioltják egymást.'
***
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzõje és Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke következõképpen kommentálta a híreket: