A kirgiz népviseletet népszerűsítik a plakátok Biskekben, a muszlim vallási előírásnak megfelelő ruhák helyett. A volt szovjet tagköztársaságban a lakosság 85 százaléka muszlim, de az ország hivatalosan ateista. „Szerintem a szüleink sose öltöztek így. Aki akar, az úgyis naponta ötször fog imádkozni ezután is. De az biztos, hogy a vallás megváltozott az elmúlt években, a férfiak szakálla is hosszabb lett” – mondja egy fővárosi nő.
Irakban és Szíriában a becslések szerint 500 kirgiz harcol az Iszlám Állam oldalán, köztük 100 nő. A júniusi isztambuli reptéri merénylet egyik elkövetője is kirgiz volt.
„A kirgiz kultúrát ne keverjük az arab, pakisztáni vagy afgán kultúrákkal. Nincs iszlamizáció. Az elnöki hivatal ezért döntött a plakátkampányról” – közölte Almazbek Atambajev kirgiz elnök.
Az Iszlám Állam a héten hirdetett dzsihádot Oroszország ellen és a volt szovjet tagköztársaságból könnyen utazhatnak iszlamisták Moszkvába. Az oroszok tavaly óta fegyverzik fel a kirgiz rendfenntartókat és az eredmény például az a júniusi razzia, ahol az Iszlám Állam terrorszervezet négy fegyveresével végeztek. A muszlim vezetők szerint viszont inkább munkahelyteremtéssel lehetne megakadályozni a radikalizálódást. „A szélsőségek akkor terjednek, ha gazdasági és társadalmi nehézségek miatt elkeserednek az emberek, ezen kell változtatni” – véli Akimzhan Azhy Ergeshev, a kirgiz mufti helyettese.
Kirgizisztán a második legszegényebb volt szovjet tagköztársaság Tadzsikisztán után. Az egy főre jutó nemzeti össztermék kevesebb mint tizede az oroszországinak.
