Peking szerint belügy a Nobel-békedíjas aktivista halála

„A belügyeikbe történő beavatkozásnak” tekinti a kínai kormány a csütörtökön elhunyt Liu Hsziao-pót méltató nyilatkozatokat. A bebörtönzött Nobel-békedíjas polgárjogi aktivista májrákban szenvedett, de csak néhány hete engedték ki a börtönből.

  • 2017. július 14., péntek 11:58
Vágólapra másolva!

„Kína felszólított minden országot, hogy ne avatkozzon a belügyeibe a Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po halálának ürügyén” – olvasható a kínai külügyminisztérium honlapján.

Mint írják, bizonyos külföldi hivatalos személyek „nem helyénvaló” nyilatkozatokat engednek meg maguknak a rákbetegségben elhunyt ellenzéki aktivista haláláról. „Kína olyan ország, ahol a törvény uralkodik. Liu Hsziao-po ügyének kezelése Kína belügye, ezért más országoknak nem szabad helytelen kommentárokat közölniük (ebben az ügyben)” – olvasható a közleményben. A kínai külügyminisztérium állítja, mindent megtettek a kezeléséért, az emberiesség szempontjainak és a törvényeknek figyelembe vételével.

Nem engedték a külföldi kezelését

Liu Hsziao-pót „felforgatás” vádjával ítélték el, az elmúlt 11 évet börtönben töltötte. Fő bűne az volt, hogy megírta Charta 08 című kiáltványát, melyben másokkal együtt politikai változást, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülését sürgette Kínában.

Már a börtönben diagnosztizáltak nála májrákot, ennek ellenére a börtönből csak néhány hete szállították kórházba, amikor a betegség már végstádiumban járt. Hozzátartozói kérése ellenére nem engedték, hogy külföldön kapjon kezelést, és nem sokkal később a veséje, tüdeje és mája is felmondta a szolgálatot, emellett vérmérgezés lépett fel nála.

EU-s országok tiltakoztak

Az eljárás miatt többek között Boris Johnson brit külügyminiszter is bírálta Kínát, az aktivista haláláról megemlékezett több európai ország külügye is. Angela Merkel német kancellár például bátor polgárjogi harcosnak nevezte a Nobel-békedíjast, Sigmar Gabriel német külügyminiszter pedig úgy vélte, Kínának világos választ kellene adnia arra a kérdésre, hogy lehetett volna vagy sem korábban diagnosztizálni Liu rákos megbetegedését. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter felidézte, hogy Franciaország korábban számos alkalommal követelte Liu szabadon bocsátását.

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet pedig közölte: Liu halála egyértelműen megmutatja, hogy a kínai kormány milyen kegyetlenül bánik el az emberi jogok és a demokrácia békés szószólóival. Sophie Richardson, a HRW Kínával foglalkozó részlegének igazgatója sérelmezte, hogy a hatóságok a súlyos betegsége ellenére sem engedték Liunak, hogy szabadon döntsön saját gyógykezeléséről.

Liu 2010-es kitüntetése (Nobel-békedíját börtönbüntetése miatt nem tudta átvenni) egyébként hasonló reakciókat váltott ki Pekingből: a külügy a norvég nagykövetségnél tiltakozott, a díjazásról szóló híreket azonnal cenzúrázták, köztük külföldi weboldalakat is. Emellett letartóztattak több embert, akik állítólag ünnepelték Liu kitüntetését, köztük az aktivista feleségét is.