A Haiyan tájfun okozta pusztítás nyomai láthatóak a Fülöp-szigetekről hazatért magyar misszió felvételein. A helyiek nem vették komolyan a hatóságok figyelmeztetéseit, az ázsiai országban ugyanis gyakoriak a forgószelek, idén két tucat tájfun is volt.
– Amikor figyelmeztették őket a hatóságok, hogy minden idők legnagyobb vihara érkezik, nagyon sokan azt gondolták, hogy ezt minden évben elmondják. Tehát nem hitték el, hogy ilyen nagy dolog tud történni – fogalmazott a Magyar Nemzet újságírója.
A misszióval tartó Lukács Csaba szerint hatóságok nem tudták kezelni a helyzetet, nem volt előre elkészített forgatókönyvük, és mindig le voltak maradva egy lépéssel. Az utcákon napokig hevertek holttestek, ezután pedig sok esetben a végtisztesség megadása nélkül kezdődtek meg a temetések.
– Mi öt nappal a katasztrófa után is láttunk az utcán fedetlen vagy temetetlen holttesteket. Nappal 38 fok van. Vannak olyan napok, amikor egész nap esik az eső, és ilyenkor a testek bomlása nagyságrendekkel gyorsabban történik. Tehát nagyon erős volt a járványveszély, és a hatóságoknak dönteni kellett. Nem volt áram, nem voltak hűtőházaik. Hiába jogos igény, hogy azonosítás nélkül ne temessenek el halottakat, egyszerűen hozni kellett egy döntést, hogy az élők életének fenntartása fontosabb, mint a végtisztesség megadása, és el kell ásni a halottakat, mert ha nem, akkor az élők belehalnak a fertőzésekbe – mondta Lukács Csaba.
A Baptista Szeretetszolgálatnak sikerült kimentenie a Fülöp-szigetekről azt a 28 éves magyar férfit és feleségét, akik túlélték a pusztítást. Az akciót csak hetedik kísérletre sikerült végrehajtani.
– Ahonnan a magyar fiút kihoztuk, ott a mi helikopterünk volt az első, amely leszállt. Éppen ezt kellett megoldani: az ismeretlenbe repült bele Pavelcze László vészhelyzet-kezelési igazgató. Nem tudta, hogy mi fog történni, ha a helikopter megjelenik: éhes, dühös, kiszolgáltatott emberek fognak rászaladni és követelni tőle akár élelmiszert és hogy őket vigyék, ne egy mást – tette hozzá Lukács.
A katasztrófa által leginkább érintett területeken akkora volt a pusztítás, hogy alig maradt valami a településekből. A helyreállítás több évet vehet igénybe a Fülöp-szigeteken.
Tekintse meg a teljes beszélgetést!
| 620 családnak segítettek |
620 családnak szállított élelmiszert az ökumenikus segélyszervezet a Tacloban városától 30 kilométerre lévő Basai településre. A kisvárosban a mai napig nincs áram, és az adományok sem nagyon jutnak el a településre, mert az a forgalmasabb útvonalaktól távol fekszik. Az odajutás csak számos rendőrségi és biztonsági ponton keresztül lehetséges. A segélyszervezet munkatársai rizst, olajat és konzerveket tartalmazó adománycsomagokat adtak át. A segélyszervezet munkatársa szerint bár az utakat mostanra nagyjából megtisztították – így a szállítóautók közlekedhetnek rajta –, sok helyen még mindig embermagasságú a szemét és átitatja a környéket a hullaszag. |
