A balti országokban erősít a NATO. Fegyvereket adnak el, Észtországban légitámaszpontot nyitnak és nagyszabású hadgyakorlatot készítenek elő. „Erősítjük a katonai jelenlétünket a balti országokban. Felderítő gépeket is a térségbe küldünk a légelhárítás mellett. Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban is fokozzuk a jelenlétünket. Április 15-éig kidolgozzuk a kelet-európai átalakítás minden részletét” – mondta a NATO egyik tábornoka.
A balti országokban a lakosság harmada, fele orosz anyanyelvű, a moszkvai vezetés tehát hivatkozhat a helyi lakosság védelmére, ha bevonulnak. A határ mentén 50 ezer orosz katona állomásozik és 100 ezret mozgósítottak. „A litván határ közelében a saját fülünkkel halljuk az orosz katonák gyakorlatozását. Folyamatosan emlékeztetnek minket, hogy a béke törékeny” – fogalmazott Dalia Grybauskaite litván elnök.
Lettország nem csak katonai megoldást keres. Átmenetileg visszavonták az országban működő orosz adók sugárzási jogát, hogy a moszkvai propaganda ne jusson el a Baltikum orosz lakosságához. „Ez háborús propaganda. Katonákat toboroznak, gyűlöletre szólítanak fel, etnikai alapon provokálnak szembenállást Európa és Oroszország között” – indokolta a döntést a lett médiatanács elnöke.
Azokban a kelet-európai országokban, ahol nincs szükség azonnali NATO-bővítésre, az észak-atlanti szervezet titkos, előre be nem jelentett ellenőrzést tartott, ezen a magyar hadsereg kiváló minősítést szerzett.
