Bejelentették, emelik a minimálbért

Felmondja az új görög kormány azokat a feltételeket, amelyeket az IMF és az EU szabott a 240 milliárd eurós hitelcsomagért cserébe. Leállítják a pireuszi kikötő és a legnagyobb áramszolgáltató privatizációját, visszavesznek számos elbocsátott közalkalmazottat, és emelik a minimálbért. Emellett új megállapodást kívánnak kötni a nemzetközi hitelezőkkel. A hírekre az athéni tőzsde csaknem tíz százalékot esett, a görög államkötvények hozamai pedig rekordmagasságokba nőttek.

  • 2015. január 28., szerda 19:55
Vágólapra másolva!

Elbontják a korlátokat az athéni parlament elől; az esemény szimbolikus: az emberek most nemcsak a parlament előtti tér, hanem saját országuk felett is visszanyerhetik uralmukat. Legalábbis ezt ígéri a választásokon győztes Radikális Baloldali Koalíciója (Sziriza), valamint a jobboldali Független Görögök (Anel) alkotta új kormány. „Nem azért jöttünk ide, hogy átvegyük az intézményeket, és élvezzük a hatalmat. Célunk, hogy radikálisan megváltoztassuk a politikát és a kormányzást ebben az országban” – mondta Alexisz Ciprasz miniszterelnök.

A kormány első lépésként felmondta azokat a feltételeket, amelyeket az EU és az IMF szabott a 240 milliárd eurós hitelcsomagért cserébe. Leállították a pireuszi kikötő és a legnagyobb áramszolgáltató privatizációját, emelik a minimálbért, visszavesznek számos közszolgát, a tanácsadókat viszont elbocsátják. Emellett a kormány új megállapodást kötne a nemzetközi hitelezőkkel, valószínűleg az adósság egy részének elengedését vagy átütemezését kérik majd. „Optimisták vagyunk, bízunk abban, hogy jó ösvényen haladunk. Bár partnereink egy része nem akarta, hogy Sziriza-kabinet legyen Görögországban, még ők is elismerik, hogy a kormányunk új kezdet, újraindulás egész Európa számára” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

A hírekre az athéni tőzsde csaknem tíz százalékot esett, a görög államkötvények hozama pedig új csúcsra nőtt. Németország – amely a legtöbb pénzt adta a görög hitelcsomagba – továbbra is elutasítja az adósságelengedést. „Elképzelhetetlennek tartom. Csak azt tartom lehetségesnek, hogy a program folytatódik, és így a segítség is folytatódik, valamint Görögország többet tesz a korrupció ellen és egy fejlettebb adórendszerért” – szögezte le Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter.

Görögország 240 milliárd euró hitelt kapott az EU-tól, az IMF-től és az Európai Központi Banktól a csőd elkerülésére. Ennek kilencven százalékából azonban a nemzetközi hitelezőket fizették ki, és csak tíz százalék jutott el ténylegesen a görögökhöz. Elemzők szerint a több mint 400 milliárd eurós adósságot szinte lehetetlen törleszteni.