Megvédi-e a NATO a csatlakozásra hajló skandináv országokat?
A két, eddig semleges skandináv állam egyre közelebb kerül a NATO-csatlakozáshoz, de vajon mi történik azután, ha bejelentik szándékukat? A ratifikálási folyamat több hónapot is igénybe vehet, ugyanakkor a katonai szövetség biztonsági garanciát csak a teljes jogú tagság elnyerése után biztosít, ami a Finnország és Svédország csatlakozásával kapcsolatos orosz fenyegetések tükrében több mint kockázatos.
Borítókép: Magdalena Andersson svéd miniszterelnök (balra) üdvözli Sanna Marin finn kormányfőt Stockholmban 2022. április 13-án. (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Paul Wennerholm)
Svéd és finn sajtóforrások tudni vélik, hogy a két ország kormánya már májusban benyújthatja tagfelvételi kérelmét a NATO-ba, ugyanakkor még hónapokba kerülne, mire formálisan is tagjává válna a két ország a katonai szövetségnek. Ugyan az Észak-atlanti Tanács – a NATO döntéshozó szerve – feltehetően gyorsan jóváhagyná a kérelmet, azt
mind a harminc tagország parlamentjének is meg kell szavaznia, ami hónapokat is igénybe vehet.
Ráadásul Svédország tekintetében kérdéses, hogy Törökország azonnal igent mondana-e a kérelemre, mivel a Szíria Demokratikus Erők svéd támogatása miatt a két ország között feszült a viszony.
Pénteken még arról cikkezett a svéd média, hogy ha a két skandináv ország a csatlakozás mellett dönt, akkor addig, amíg nem válnak teljes jogú tagjaivá az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, azaz a felvételi folyamat ideje alatt, az Egyesült Államok nem nyújt semmilyen biztonsági garanciát a tagjelölteknek, ami egyértelműen Oroszország malmára hajtaná a vizet. A svéd Aftonbladet politikai napilap most kormányzati forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy
Svédország konkrét ígéreteket kapott az Egyesült Államoktól és az Egyesült Királyságtól a védelemre vonatkozóan.
A források szerint fokozott katonai jelenlétét, szerteágazó hadgyakorlatokat és a már NATO-országok „erős politikai” támogatását jelentené.
Ezt erősítette meg a köztelevíziónak a Svéd Királyi Hadtudományi Akadémia rendes tagja, korábbi nagykövet is. Krister Bringéus, aki a Pentagonban is dolgozott korábban, azt nyilatkozta, hogy a gyakorlatban a tagjelölt államokat is a NATO teljes jogú tagjaiként kell, hogy kezeljék az első perctől kezdve, és nem tartja azt sem kizártnak, hogy a tagországok valamiféle nyilatkozatot is kiadnak, amiben megerősítik efféle szándékukat.
Az Aftonbladet kormányzati forrásokra hivatkozva azt valószínűsíti, hogy Finnország és Svédország a május 16-val kezdődő héten, közösen fogja benyújtani csatlakozási kérelmét.
