Amerikai keleti parti idő szerint este kilenckor, itthon pedig péntek hajnalban kezdődött az első vita Donald Trump és Joe Biden között. A vitára a CNN stúdiójában, Atlantában, Georgia államban került sor.
A kérdések egy része a hazai ügyekre irányult, de elég hamar előkerült Afganisztán és az Egyesült Államok kaotikus kivonulása Kabulból.
Amikor kivonultunk, az volt országunk történetének legkínosabb napja
– mondta Trump.
Biden a legrosszabb főparancsnok, ha egyáltalán lehet őt így nevezni – jegyezte meg.
Hangsúlyozta, hogy ha ő maradt volna az elnök, Putyin nem támadta volna meg Ukrajnát. Rengeteg ember halt meg, és Biden nem tett semmit, hogy ezt megakadályozza, sőt még bátorította is Oroszországot az invázióra.
Teljesen félrekezelte az afganisztáni helyzetet, ami „a legkínosabb pillanat országunk történelmében”, és egyetlen tábornokot sem menesztett a fiaskó miatt – rótta fel Bidennek. Amerika elvesztett 13 katonát – utalt a kivonulás során végrehajtott öngyilkos merénylet áldozataira –, emellett hátrahagyott több milliárd dollár értékű felszerelést, sőt még amerikai állampolgárokat is – mondta a volt elnök. Ez pedig bátorítást jelentett Putyin számára.
A Hamász palesztin terrorszervezet október 7-i vérengzése sem történhetett volna meg az ő elnöksége alatt, mert Irán elszigetelésével gondoskodott volna róla, hogy ne legyen pénz a Hamász támogatására.
Irán megtámadta az amerikai csapatokat, Trump pedig nem tett semmit
– vádolta elődjét Biden, hozzátéve, hogy Afganisztánból több mint százezer amerikai és más állampolgárt hoztak ki. Szerinte Trump volt az, aki bátorította Putyint.
Nem elfogadhatóak Putyin feltételei
– mondta Trump, hozzátéve, hogy ennek a háborúnak el sem kellett volna kezdődnie. Biden kétszázmilliárd dollárt vagy még többet adott Ukrajnának, ami rengeteg pénz.
Zelenszkijt a valaha volt legnagyobb üzletembernek nevezte, mert ahányszor Amerikába jön, mindig hatvanmilliárd dollárral távozik. Nem kellene ezt a pénzt a háborúra költenünk – hangsúlyozta Trump, egyben megígérte, hogy ha megválasztják, még a január 20-i hivatalba lépése előtt megállítja a háborút.
„Putyin háborús bűnös, és az a célja, hogy visszaállítsa a korábbi szovjet birodalmat"– hangsúlyozta Biden. Egész Ukrajnát akarja, és nem is fog itt megállni.
És mellesleg az összes pénz, amit Ukrajnának adunk, az itt az Egyesült Államokban gyártott fegyverekből származik. A fegyvereket adjuk nekik, nem a pénzt
– mondta Biden, hozzátéve, hogy a NATO-tagállamok is ugyanannyi pénzzel támogatják a háborúban álló országot.
Biden a vitában megvédte Washington külpolitikai eredményeit a Közel-Keleten és Afganisztánban, miután Trump mindkettőt célba vette. Ukrajnával kapcsolatban pedig azt állította, hogy Trump azt mondta Putyinnak, hogy tegyen „amit akar”.
Biden szerint Putyin úgy gondolta, „öt napon belül" elfoglalhatja Kijevet.
Valójában nem tette meg. Ezreket és ezreket veszítettek el
– hangsúlyozta Biden.
Trump erre válaszolva úgy fogalmazott:
Soha nem mondtam ilyet.
A közel-keleti helyzetre áttérve, Biden elmondta, hogy a Hamász az, aki a háború folytatását akarja, mert nem hajlandó elfogadni a három fázisból álló tűzszüneti tervet. Erre „keményen próbálják rávenni” őket.
Az egyetlen dolog, amit megtagadott Izraeltől, az az egytonnás bombákból álló szállítmány volt, mert azt lakott területen bevetve rengeteg embert ölnének meg. Ezen kívül minden fegyvert biztosít Izraelnek, amire csak szüksége van.
Biden azzal dicsekedett, hogy az Izrael elleni iráni rakétatámadás után ő volt az, aki „megszervezte a világot Irán ellen” és megmentette Izraelt.
Trump szerint ugyanakkor az európai országok jóval kevesebb pénzt tettek az ukrajnai háborúba, mint az Egyesült Államok. Biden mért nem vette rá őket, hogy tegyék bele a részüket, mint ahogy ő tette a NATO esetében – tette fel a kérdést Trump.
Izrael az, aki jót akar
– szögezte le a volt elnök. Engedni kellene, hogy befejezze, amit elkezdett. Szerinte Biden egy „gyenge palesztin”.
Biden ezután azzal vádolta Trumpot, hogy ki akar lépni a NATO-ból, pedig Amerika ereje a szövetségeiben is rejlik. Azzal riogatott, hogy a republikánus politikus a nukleáris háborút robbantaná ki azzal, ha hagyná, hogy Putyin ellenőrzést szerezzen Ukrajna felett, mert azután Lengyelországot is megtámadná, amely pedig NATO-tagállam, így vonatkozik rá az 5. cikkely.
Ötven másik országot vett rá, hogy támogassa Ukrajnát, köztük Japánt és Dél-Koreát – dicsekedett Biden, hozzátéve, hogy még soha egyetlen nagy európai háború sem maradt Európában.
Trump a vitában nem adott egyértelmű választ arra, hogy támogatná-e egy független palesztin állam létrehozását. Szerinte a fő probléma jelenleg az, hogy Amerika „minden pénzt elkölt” és „megölik” a kereskedelemben. Nagyszerű kereskedelmi megállapodásokat kötött az európai nemzetekkel – hangsúlyozta Trump.
Biden most csak azért „játszadozhat a NATO-val”, mert ő rávette az európaiakat, hogy több százmilliárd dollárt adjanak
– mutatott rá Trump. Most megint mindenki számláját az Egyesült Államok fizeti – hívta fel a figyelmet.
Közel a harmadik világháború
Közelebb vagyunk a harmadik világháborúhoz, mint bárki gondolná
– figyelmeztetett Donald Trump. Az olyan diktátorok, mint az észak-koreai Kim Dzsong-un vagy a kínai Hszi Csin-ping nem tisztelik Bident, s nem félnek tőle – tette hozzá. Joe Biden szerint Amerikára szükség van, hogy megvédje a világot, mert a saját biztonsága a tét. Szerinte az hozná el a háborút, ha engednék, hogy Putyin ellenállás nélkül megtámadja Kijevet.
A teljes cikket a Magyar Nemzet Online-on olvashatják.
