

Akik a kérdésekre válaszoltak: Stier Gábor, a moszkvatér.com főszerkesztője és Jeruzsálemből kapcsoltuk Robert C. Castelt, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadóját, a Magyar Nemzet főmunkatársát. Folyamatos tárgyalások zajlanak a szövetségek között, megnéztük, mi történt a héten az Eiurópai Biztonság kérdésében.
A NATO- tagállamok külügyminiszterei csütörtökön a törökországi Antalyában gyűltek össze, hogy megvitassák az Egyesült Államok javaslatát, amely jelentősen növelné a védelmi kiadásokat az erősödő globális fenyegetések miatt.
Mark Rutte NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy sürgősen fokozni kell a szövetség katonai beruházásait az Oroszországból és Kínából érkező, növekvő veszélyek elhárítása érdekében. Június végén Hágában tartják a NATO-csúcstalálkozót, ahol Donald Trump várhatóan konkrét kötelezettségvállalásokra fogja sürgetni szövetségeseit.
A Trump kormányzat korábban azt sugallta, hogy az Egyesült Államok esetleg nem fogja megvédeni azokat a NATO-országokat, amelyek nem teljesítik a kiadási célokat, Marco Rubio amerikai külügyminiszter pedig a törökországi megbeszélés előtt kijelentette: a szövetség tagjainak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásaikat.
“Párizs kiterjeszti nukleáris ernyőjét Európára, de nem fog fizetni mások biztonságáért”, nyilatkozta Emmanuel Macron kedden. “Franciaország kész megkezdeni a tárgyalásokat arról, hogy megossza nukleáris védelmét európai szövetségeseivel.”, közölte Macron, ugyanakkor több feltételt is szabott, például azt, hogy a nukleáris arzenál használatáról szóló döntés a francia elnök kizárólagos jogában marad.
„A következő hetekben és hónapokban hivatalos keretek között fogom meghatározni a részleteket” – mondta Macron.