Az 18. század derekán Münchhausen báró csodálatos és hihetetlen kalandjain sokan szórakoztak. Voltak egészen sci-fii jellegű történetek is, mely szerint a báró feljutott a Holdra, sőt egy kötélen ereszkedett le onnan. A lódító báró történetei valamivel később, már valóságos elméletekké váltak.
Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz tudós 1883–1903 között már több írásában kidolgozta a rakéták működési elvét. Az orosz tudós azonban csak elméleti síkon dolgozott.
1926-ban Robert Goddard Amerikában már gyakorlati kísérletekbe kezdett. Sikerrel indította el a világ első folyékony hajtóanyagú rakétáját, a Nell-t.
A harmadik Hermann Oberth volt, aki megírta 1922-ben Rakéta a világűrbe című dolgozatát, majd az Utak az űrhajózásban című elméleti munkáját. Későbbi rakétamérnökei ezt alapműként használták. Sőt vannak olyan űrműveletek, amelyeket az általa kidolgozott módon már a gyakorlatban is végeznek.
1955-ben az amerikaiak még azzal kísérleteztek, hogy hogyan és milyen távolságba tudnak eljutni az Űrben.
Továbbiak a témában
Az illúzió ára: amikor a 70%-os kedvezmény valójában ráfizetés – A Radar útmutatója a tudatos vásárláshoz + videó
Az Utolsó vacsora a Tháliában: kortárs feszültségek a színpadon, a Radar a kulisszák mögött + videó
