
Brazil tudósok azonosítottak egy új óriási növényevő dinoszauruszfajt, amelynek evolúciós kapcsolata egy Spanyolországban talált hasonló állattal arra utal, hogy mintegy 120 millió évvel ezelőtt szárazföldi útvonalak kötötték össze Dél-Amerika, Afrika és Európa egyes részeit.
Brazíliában, Davinopolis közelében egy ásatáson különleges, 120 millió éves dinoszaurusz-maradványokat tártak fel. Maga a kiemelés 5 évvel ezelőtt történt, viszont az elmúlt évek kutatásainak eredményei arra mutatnak rá, hogy a brazil maradványok egy új, eddig nem ismert dinoszauruszfajt fedeztek fel. A méretes combcsontból arra következtetnek a kutatók, hogy maga az állat körülbelül 20 méter hosszú volt.
Az új faj a Dasosaurus tocantinensis nevet kapta. A feltárás megerősíti azt a bizonyítékot, hogy a kora krétakori Dél-Amerikában nem volt elszigetelt evolúciós elmaradottság. Ehelyett egy dinamikus szárazföldi kapcsolatok hálózatának része volt, amely lehetővé tette a dinoszauruszok számára, hogy kontinensek között mozogjanak jóval az Atlanti-óceán teljes megnyílása előtt.
A kutatást Elver Mayer, a São Francisco-völgyi Szövetségi Egyetem munkatársa vezette. Az alapos vizsgálatok és elemzések rámutattak arra, hogy a faj egy Spanyolországban leírt dinoszaurusz legközelebbi ismert rokona, ami az ősi vándorlási útvonalakra utal, amelyek egykor a két, ma az Atlanti-óceán által elválasztott kontinenst kötötték össze, vagyis Amerikát és Európát.
És ahogy a por leülepszik a feltárás helyszínén, egy több mint 100 millió éves történet rajzolódik ki előttünk. A Dasosaurus tocantinensis nem csupán egy újabb név a dinoszauruszok hosszú listáján, hanem egy kapocs eltűnt világok között. Egy élő bizonyíték arra, hogy a kontinensek valaha nem határok, hanem hidak voltak.