100 év Trianon: Egy új embertípus született a háború poklában
A Hír TV hatrészes sorozatában a kor jellemző alakjait mutatják be. Ezúttal Békés Márton és Czopf Áron voltak a műsorvezető, Trombitás Kristóf vendégei, akikkel 1918 és 1919 főbb történéseit, többek között Károlyiék hatalomra jutását és bukását, valamint a Tanácsköztársaság 133 napját járták alaposabban körbe.
1918-ra és 1919-re összesűrűsödött minden Magyarországon, ami kedvezhetett a baloldali felforgatóknak. Mégis hogy jutott odáig a magyar értelmiség is, hogy támogatták a frissen fellépő kommünt – tette fel a kérdést vendégeinek Trombitás Kristóf.
Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója erre elmondta, hogy a frissen fellépő kommünt mintegy 20 éves előkészítő munka előzte meg. Akik 1918-ban hatalomra kerültek, kipróbálták a wilsonista utat, amely az Amerikai Egyesült Államok Európára erőltetett geopolitikai és szellemi útja, a liberális világforradalom útja, amely csődbe jut. S
mikor kiderült, hogy ez az út katonailag, politikailag és stratégiailag is csőd, akkor Károlyi Mihály átjátssza a hatalmat egy palotaforradalommal a kommunistáknak. A kommunisták pedig egy Magyarországtól és Európától is független utat próbálnak ki, ez volt a leninista út
– hangzott el.
A Terror Háza kutatási igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy míg Károlyinak pár hónap jutott csak hatalomból, a Tanácsköztársaságnak 133 nap. A Tanácsköztársaságnak az ideológia miatt is volt némi előnye Károlyiékkal szemben, de mindemellett bizonyos területeket is sikerült visszafoglalniuk, ezeket a visszafoglalásokat pedig a monarchiai tiszti kar végezte. Az az értelmiség pedig, amely támogatta a Tanácsköztársaságot szigorúan ideológiai, forradalmi értelmiség, és ennek a közegnek kitüntetett alakja Lukács György, akinek az árnyéka még az SZDSZ-ig is elért – magyarázta békés Márton.
Czopf Áron, a Kommentár folyóirat állandó munkatársa az elhangzottakhoz hozzátette, hogy sokkal tágabb az az élmény, amely a forradalmat és ezt a két évet áthatotta. 1918-ban és 1919-ben különösen érvényes volt Czopf szerint az a mondás, hogy „a háború mindennek az atyja”.
A háború poklában egy olyan új embertípus született, amely már nem érveléssel, nem vitákkal akarta a politikát újraépíteni a háború után, hanem az igazát ki akarta erőszakolni.
Ez a baloldalon hatványozottan igaz volt, de a jobboldal sem volt különb. Velük egy korszak zárult le, az autoriter, antidemokrtikus nemzeti liberalizmus korszaka. Ezután egy antiliberális éra következett. legyen szó kommunizmusról vagy a korlátozott parlamentáris rendszerekről vagy azokról a tekintélyuralmi rendszerekről, amelyek ezt követően uralták Európát – szögezte le a folyóirat munkatársa.
A műsor hátralévő részében arra is választ adtak a vendégek, hogy 2020-ból miként értékelhető a nemzeti hadsereg rendcsináló szerepe.
Teljes adás:
Hír TV
