Először a pünkösdi királynőt választották meg. A hagyomány szerint a falu leányai közül évenként elsősorban az erényessége, szelídsége és szépsége miatt nyerhette el ezt a szerepet egy helybéli lány.
„Ilyenkor a lányok fehér ruhába öltözve, maguk közül egy királynét kiválasztva, énekelve, pünkösdi királynőjárást, pünkösdi énekeket énekelve mennek házról házra, és ott bemutatják a pünkösdölőt. Majd továbbhaladva a következő háznál, végigjárják tulajdonképpen a teljes közösség minden házát, épületét”, mondta Tóth Antal, az Ópusztaszeri Történeti Emlékpark néprajzkutatója.
„Hölgyeim és uraim, jöjjenek velünk, válasszuk meg a pünkösdi királyt. Hétfő van ma, pünkösd napján, jöjjenek csak, jöjjenek!” – az idei évben nyolcan versenyeztek a pünkösdi királyi címért. A lovasoknak különböző ügyességi versenyeken kellett összemérniük tudásukat.
Pünkösdi királyt először a középkorban választottak, ezt a látványos néphagyományt az emlékpark évek óta megrendezi.
„Minden évben igyekszünk a pünkösdi szokások között, népszokások között megjeleníteni a lovasvirtuskodást. Természetesen az emlékparkban is dolgoznak lovasok, de az idei év különlegessége az volt, hogy nem egy előre megkoreografált láthattak az ideérkezők, hanem külsősök is nevezhettek erre, természetesen itt a dél-alföldi falu- és tanyavilágból számos olyan fiatalember jelentkezett, akik mindennap foglalkoznak a lóval” – közölte az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója, Kertész Péter.
A győztes a 15 éves ópusztaszeri Dömös András lett, 19 éves Odett nevű lovával. A versenyre egy hétig készült. A virágos koszorú mellé egy kantárt is kapott ajándékba.
A hagyomány szerint a pünkösdi király egy éven át minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt falujában, ahol minden lánnyal táncolhatott, emellett a kocsmákban ingyen ihatott.
