Kiss Ernő nyugállományú rendőr-dandártábornokot, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt vezetőjét még 2013. december elején helyezték előzetes letartóztatásba, mert Kocsis István, az egykori Magyar Villamos Művek-, illetve BKV-vezér feljelentette. Azt állította: Kiss egymilliárd forint kenőpénzt kért azért, hogy Polt Péter legfőbb ügyész és Pintér Sándor belügyminiszter révén közbenjárjon egy már vádemelési szakban lévő büntetőügyben.
A bírósági eljárás múlt heti tárgyalásán került elő egy titkosítás alól feloldott határozat. Ebben a Nemzeti Védelmi Szolgálat 2012-ben elrendelte Kocsis István ügyvédjének lehallgatását. Kiderült, az irodát is bepoloskázták. Az igazságügyi miniszter egyelőre nem nyilatkozik az ügyben.
Trócsányi László: – Tájékozódom először.Riporter: – Ön szerint ez törvényszerű és elfogadható?Trócsányi László: – Nincs álláspontom, említettem. Tájékozódom. Akkor tudok felelősséggel nyilatkozni, ha tájékozódtam.
A Budapesti Ügyvédi Kamara az eset kivizsgálására háromtagú, ügyvédekből álló bizottságot állított fel. Vezetője, Hegedűs László azt mondja: a hatályos törvények alapján az ügyvédeket és irodai alkalmazottaikat is titkosszolgálati megfigyelés alá lehet vonni. Ami viszont törvénytelen, hogy a hatóságok tudomására jussanak olyan egyéb ügyek is, amelyek nem a vizsgálat tárgyát képezik.
„Lehallgatható az ügyvédi iroda egy bizonyos cél érdekében. Jelen esetben ez egy rendkívül súlyos bűncselekmény, ami miatt az ügyvédi irodát lehallgatták, és teljesen jogszerűnek tartom, hogy elindult ez a titkosszolgálati eljárás, de még egyszer mondom, az, hogy más ügyekben levő titkokat is megismerhet a hatóság, szerintem az helytelen” – fejtette ki a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese.
A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke értetlenül áll az ügyvédi iroda lehallgatásáról szóló hírek előtt. Bánáti János szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy törvénytelen lett volna a lehallgatás.
„Én általánosságban nem értek egyet azzal a nagyon széles körű felhatalmazással, amellyel manapság – és ez nemcsak magyar jelenség, hanem a világban ez az általános – az állam rendelkezik. Túl nagy hatalma van, hogy megfigyelje a polgárait, meg adatokat gyűjtsön. Elvileg nem értek egyet vele, de ha törvényes keretek között zajlik, azt ügyvéd és a kamara sem tudja kifogásolni. Tehát egyelőre azt kell mondanom, hogy várom, hogy ez a bizottság mire jut, és ha megkapom a jelentést, akkor természetesen értékelni fogom” – fejtette ki.
A legfőbb ügyész tovább lazítana a titkos adatgyűjtés szabályain. Polt Péter a napokban a Népszabadságnak adott interjúban azt mondta: a garanciák megőrzése mellett, de a jelenleginél nagyobb lehetőséget kellene adni a titkosszolgálatoknak ahhoz, hogy bizonyítékokat tárhassanak a bíróságok elé, ugyanis súlyos ügyekben nemegyszer emiatt marad el a felelősségre vonás.
