Heteken át éjszakáztak migránsok a Keleti pályaudvar környékén. Egy Magyarországon élő szír férfi rendszeresen járt hozzájuk tolmácsolni. Azt tapasztalta, hogy nem mindenki volt szír, aki annak mondta magát. „Beszélgettem vele, elég volt két mondat, kérdeztem, hova valósi vagy? Azt mondja szír, mondom ne már… Bevallotta, hogy maróki volt” – mesélte a Hír TV-nek Abdul Szalam Maghrabi.
Abdul Szalam Maghrabi kereskedő. Szíriában nőtt fel, több mint tíz éve él Magyarországon. A nyelvvel sokat bajlódott, a magyar konyhát viszont hamar megszerette – a vallási előírásokhoz igazítva.
Sertéshúst hiába keresnénk az egyik XI. kerületi boltban. Van viszont frissen vágott tanyasi bárány – egyenesen a tulajdonostól. Mohamednél vásárolt már Orbán Viktor és több miniszter is. A férfi húsz éve jött Magyarországra, az üzletet magyar feleségével közösen viszik.
Elfogadtak, őszintén mondom neked, itt vagyok 20 éve, de nem érzik, én külföldi vagyok. Senki ember nem bántott itt, elmentünk, imádkoztunk. Senki nem állított le minket, miért imádkozol, nem bántottak. Nem kérdezték, miért jöttél ide?
A terrorizmus kérdéskörével kapcsolatban az a válasz érkezett a Látótérnek: „Hála istenek, ha találkozunk ilyenek, azonnal fogjuk feljelenteni. Itt vagyunk Magyarország, szeretünk itt élni, itt van gyereke. Isten áldja meg magyarok."
A református menekültmisszió lakást, munkát keres azoknak a menekülteknek, akik engedéllyel tartózkodnak Magyarországon. Segítenek nekik a nyelvtanulásban is. Egyik munkatársuk szerint nehéz a beilleszkedés a magyar iskolarendszerbe.
„Magyar nyelvi környezetre szabott eszközökkel próbálják őket vizsgálni, fontos feladat, hogy olyan módszereket alakítsunk ki, amelyből kiderül, hogy valaki tényleg diszlexiás, vagy csak nem tud magyarul. És azért vannak nehézségei. Ez azért fontos, mert számos esetben megbélyegző gyakorlattal szembesülünk, ami a gyerekeknek rossz. A másik oldalon van olyan partneriskolánk, aki bármennyi menekült gyereket elfogad, ha mi segítjük” – mondta Acsai Balázs, a Református Menekültmisszió projekt koordinátora.
A Közel-Kelet-szakértő azt mondja, hogy a magyarok kevésbé felkészültek a muszlimok befogadására, mint a nyugat-európaiak, akik hozzászoktak a fejkendős nők látványához.
Elképzelhetőnek tartom, hogy néhány főt radikalizálnak, de nem szabad alapvetően biztonság kockázatként kezelni, sokkal inkább kulturális kihívás az integrációjuk” (Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense)
Magyarországon jelenleg 30-40 ezer muszlim él.
