Jerevánban áll a II. világháborúban Örményországba hurcolt magyar hadifoglyok emlékoszlopa. A két nép évszázadokig élt együtt a történelmi Magyarország területén, a törökök és a tatárok elől menekülő örmények először Erdélyben, majd a magyar királyságban találtak új hazára – mondta a magyar Országgyűlés örmény nemzetiségi szószólója. „Az aradi vértanúk közül négynek volt örmény csengésű neve, ebből kettő volt örmény, Lázár Vilmos és Kis Ernő. De Pongrátz Gergelyről is beszélhetnék, aki végül is az ’56-os forradalom vezéralakja volt” – emlékeztetett Turgyán Tamás.
Az erdélyi örmény sajtóból írta diplomamunkáját az Örményország–Magyarország Kulturális Együttműködési Társaság elnöke. Pedig nincsenek magyar gyökerei. „Úgy történt, hogy a Moszkvai Egyetemen tanultam külügyi újságírást és második nyelvnek választottam a magyar nyelvet. Mindig kérdezték, hogy miért. Azt válaszoltam, hogy legbonyolultabb nyelv volt. És azt akartam, hogy a nyelven keresztül megismerjem a magyar kultúrát, a magyar népet és történelmet” – hangsúlyozta Szimonijan Anahid, az Örményország–Magyarország Kulturális és Együttműködési Társaság elnöke.
A diplomáciában három éve megszűnt az együttműködés. Örményország 2012 nyarán megszakította a kapcsolatot Magyarországgal, miután a második Orbán-kormány kiadta a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak. Ramil Safarov azeri katonatiszt, egy NATO-képzés idején fejezett le egy örmény tisztet Budapesten.
„A Magyarországon élő örmény nemzetiség mondjuk úgy, hogy lóg a levegőben. Mert innen, Jerevánból nézve mi magyarok vagyunk, akik kiadták Safarovot, akik nem ismerik el a genocídiumot. Magyarországról nézve pedig örmények vagyunk, akik szembe mennek az aktuális külpolitikával, Azerbajdzsánnal és Törökországgal. Így aztán ez a kis közösség, amely most 3575 főt számlál a regisztrációk szerint, ez bizony nem talál kapaszkodókat” – mutatott rá Turgyán Tamás örmény nemzetiségi szószóló.
Az első világháború alatt az Oszmán Birodalom másfél millió örményt űzött el hazájából vallási okból. A törökök muszlimok, az örmények pedig keresztények. A kereszténységet egy örmény király tette a világon elsőként államvallássá, az örmény apostoli ortodox egyház független Rómától, önálló vallási vezető áll az élén, akit nem pápának, hanem katolikosznak neveznek.
A teljes, Örményországban készített riportot fél nyolctól láthatják a Hírvilágban.
