Bár a röszkei határátkelő tavaly őszi ostromában részt vevők elleni vádemelésben az ügyészség sem említ terrorcselekményt, a kancelláriaminiszter szerint az elmúlt hónapokban ez lett volna az egyik olyan helyzet, amikor a kormány mérlegelhette volna a terrorvészhelyzet bevezetését.
„A Keleti pályaudvarnál megtagadták a regisztrációt, majd kiderült, hogy a párizsi merényletek egyik főszereplője ott nem tudjuk, mit csinált. Tehát ez legalábbis a mérlegelés lehetőségét mindenféleképpen felveti” – mondta Lázár János.
A terrorvészhelyzet fogalmának alaptörvénybe emeléséről a múlt héten hívott össze ötpárti egyeztetést a kormány. Terveik szerint terrorvészhelyzetben a kabinet szabadon, tehát parlamenti döntés nélkül lezárhatná például a határokat, kijárási tilalmat vezethetne be és korlátozhatná a média működését.
„Ha a kormány előterjesztése nem tetszik az ellenzéknek, akkor tegyen javaslatot, hogy hogyan kell ezt a problémát megoldani” – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A miniszterelnök szerint csak akkora felhatalmazást kérnek, amennyit a nyugat-európai kormányok már megkaptak. „Ma vannak olyan erőforrásai a kormánynak, amelyeket bevethetne a terrorizmus veszélyének csökkentése érdekében, de a törvények nem teszik ezt lehetővé. Hasonlóképpen a hadsereg bevethetősége terrorizmus elleni harc esetében a nyugat-európai országokban természetes, nálunk pedig törvények kötik meg a kezünket” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
„Nyugat-Európa egyetlenegy országában nincs olyan javaslat és olyan jogrend, amelyet a Fidesz kidolgozott, ilyen tartalommal és ilyen eljárással meg pláne nincs. Mindenhol, az általa példaként hozott Németországban, Franciaországban is parlamenthez van kötve. Nincs is külön terrorizmusra jogrend, van, ahol kétharmados felhatalmazás kell hozzá, például Németországban” – mondta a jobbikos Mirkóczki Ádám. A nemzeti radikális párt már elő is állt saját javaslatával. E szerint a terrorvészhelyzetet csak a parlament rendelhetné el négyötödös többséggel, a tervezett hatvan helyett harminc napra.
A Fidesz alelnöke szerint egy esetleges terrorhelyzetben a gyorsaság a legfontosabb, a Jobbik pedig éppen ezt tenné lehetetlenné azzal, hogy parlamenti döntéshez kötné bevezetést. „Azt mondani, hogy egy ilyen helyzetben országgyűlési döntésig semmit sem lehet tenni, még az Országgyűlés is csak úgy hozhat döntést, hogy előtte a szakbizottságok megtárgyalják a javaslatot, amikor pont az a lényeg, hogy veszélyhelyzet, egy akár tömeges, emberéleteket követelő katasztrófa veszélye áll fenn, ez egész egyszerűen a józan ésszel áll szemben. Tehát ha túlkapásról beszélünk, akkor a jobbikos javaslat kapcsán beszélünk róla” – jelentette ki Gulyás Gergely.
A kormánypárti javaslatot a szocialisták is elutasítják. „A mi megítélésünk szerint egyszerű módosítással elérhető, hogy terrortámadás, terrorveszély esetén a szükségállapot kategóriájában milyen intézkedéseket kell meghoznia a kormánynak” – húzta alá Tóbiás József.
A terrorvészhelyzet fogalmának bevezetéséhez az alaptörvény módosítására van szükség. A Fidesz–KDNP öt év után tavaly veszítette el kétharmados többségét, így azóta kénytelen egyezkedni az ellenzékkel.
