A szakorvosjelöltek és a szakorvosok önálló szakszervezetének elnökeként tartott sajtótájékoztatót a Magyar Rezidens Szövetség első embere. Dénes Tamás azt mondta, ha kell, készek a sztrájkra és a tömeges felmondásra is. Az érdekképviseleti vezető szerint a pénzhiány egyik oka a miniszterelnök félretájékoztatása. „Valószínűleg ő is úgy gondolja, hogy az egészségügy így is működik, tehát ennyiből is működik, és ezért nem kéri meg a kormányt, hogy pluszforrásokat juttasson az egészségügynek, mert valószínűleg rossz tanácsadókra hallgat, valószínűleg olyan tanácsadókra hallgat, akik a saját anyagi érdekük miatt nem érdekeltek a rendszer változásában” – mondta Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) elnöke.
A szakorvosi minimálbér január elsejétől nettó 270 ezer forintra nő. A rezidensek jövedelme nem változik. Igaz, ők a nettó 100 ezer forintos ösztöndíjjal esetenként többet keresnek, mint azok az orvosok, akiktől tanulnak. „Ösztöndíjjal meghaladhatja egy kezdő orvos bére egy idősebb kollégának a bérét, pontosabban a számlára történő kifizetéseket meghaladhatja, a bére azonban nem magasabb. Azért fogunk dolgozni, hogy a kezdő orvosok bére, az alapbére, amiből az ügyeleti díj kiszámítódik, valamint amire lehet már ténylegesen életet építeni, akár egy hitelkonstrukció keretében ez megtörténjen” – fogalmazott Sipka Balázs rezidens.
A rezidensek 50 százalékos azonnali béremelést követelnek az ápolóknak. Ugyanezt kérte nyílt levelében a miniszterelnöktől a „fekete ruhás nővér” is az egészségügyi életpályamodell bevezetése mellett. „Mi aktív cselekvést várunk, meghallgatást és hogy érdemben változtatni fognak. Sokszor kérdezik tőlem, hogy honnan, nincs pénz. De van pénz. Át kell csoportosítani olyan területekről, amik nem olyan fontosak. Legyen az ember, a kisember a lényeg most” – nyilatkozta Sándor Mária ápoló.
A pénzhiánnyal járó elvándorlás miatt sok kórházban kevesebb az orvos és az ápoló, mint amennyit a jogszabály megkövetel. Erről már a Gyurcsány-párt szakpolitikusa beszélt. László Imre vezette korábban a budapesti Szent Imre Kórházat, ahonnan tavaly tömegesen távoztak orvosok és szakdolgozók. „Ha egy osztályon mondjuk tíz orvosnak kell lenni a minimumfeltétel szerint, és nincsen csak hat, akkor hat embernek kell elvégezni vagy kellene elvégezni azt a munkát, amit a tíz biztosan és kiegyensúlyozottan el tudna végezni, nem beszélve arról, hogy jelen pillanatban 26 ezer nővér szakdolgozó hiányzik a rendszerből” – hangsúlyozta László Imre egészségügyi kabinetvezető.
Sokkal több pénzre nem számíthat az egészségügy a Miniszterelnökség vezetője szerint. „Itt már beszéltünk arról, hogy amikor a Szent Imre Kórházban fölmondtak az aneszteziológusok, azoknak az aneszteziológusoknak egyes híradások szerint 1 millió, 1,3 millió forint volt a fizetésük. Mi ennél nagyon többet nem tudunk adni, és ugyanezek az orvoskollégák Nyugat-Európában háromszor ennyiért kerülnek foglalkoztatásra. Egyszerűbb, ha világosan beszélünk, ma a magyar egészségügy nem tud annyi pénzt fizetni az orvosoknak, mint amennyiért Nyugat-Európában dolgozni tudnak” – közölte Lázár János.
Lázár János szerint az elvándorlásra gyógyírt jelenthet, ha Magyarország több orvost képez. Így látja ezt az egészségügyet felügyelő miniszter, Balog Zoltán is. „Ha hosszú távon akarjuk megerősíteni a magyar egészségügyet, akkor mindaz, amit úgy hívnak, hogy orvoselvándorlás, orvos-munkanélküliség, annak a, illetve bocsánat, orvos-vendégmunkásság Nyugat-Európában, annak az ellenszere egyrészt az itt tartás, másrészt pedig az orvosegyetemet végzettek számának a megsokszorozása. Ezt vállalta Pécs, a pécsi egyetem, ezt vállalta Pécs városa, hogy záros határidőn belül megduplázzák az ide járó külföldieknek és magyar orvostanhallgatóknak a számát. Ehhez adunk egy komoly, 20 milliárd fölötti fejlesztést, magyar és európai uniós forrásokból” – szögezte le az emberi erőforrások minisztere.
A rezidensekhez hasonlóan más szakszervezetek és szakmai szervezetek is készek sztrájkolni az egészségügyben.
