A Magyar Posta másfél milliárdos banki hitelszerződését ma még bárki megtekintheti az állami vállalat honlapján. A kormánypártok azonban úgy módosítanák a postatörvényt, hogy a cég működésére, üzleti tevékenységére vonatkozó adatokat ne kelljen nyilvánosságra hozni.
„Egyrészt ez azt eredményezi, hogy a jelenleg hatályos, a hivatalos iratokra vonatkozó indokolatlan szűkítést feloldja, másrészt az állami vagyon védelme és az alaptörvény MC-2-es bekezdésében garantált tisztességes gazdasági versenyre juttatása érdekében konkretizálja azokat a helyzeteket, amely az állami vagyonnal való gazdálkodás körében az adatnyilvánosság a piaci verseny szempontjából aránytalan sérelemmel járna” – mondta az ülésen Galambos Dénes, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője.
Az ellenzék szerint indokolatlan a törvényi erejű titkolózás. Egy szocialista képviselő arra emlékeztetett: bíróság ma is dönthet úgy, hogy egy szerződés vagy üzleti adat nyilvánosságra hozatala gazdasági érdeket sértene. „Tulajdonképpen ez a javaslat most durva beavatkozás a bírósági eljárásokba, és erre utalva az én álláspontom is az, hogy ez alkotmányellenes, az Alaptörvénnyel is ütközik, az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseivel is ütközik” – jelentette ki Tóth Bertalan, az MSZP országgyűlési képviselője.
A Jobbik attól tart, hogy a postatörvény módosításával nem ér véget a kormányzati titkolózás. „Ki lesz a következő? A Magyar Nemzeti Bank, adott esetben az MVM vagy a Szerencsejáték Zrt., illetve ha ez a kérdés rossz irányú, vagy annak minősíti, akkor ki merik-e jelenteni, hogy az infótörvény hatálya alól további ágakat, további cégeket nem vesznek ki?” – tette föl a kérdést Z. Kárpát Dániel.
Ezt nem tudta megígérni a kormánypárti politikus. „Nyilván nem fogom azt mondani, mert nem tehetem azt meg, amikor megyünk előre a gazdasági élet különböző területein, akkor nem lehet előre megmondani, hogy milyen szabályozási területtel kell foglalkozni. De azt gondolom, akkor menjünk át a hídon, amikor odaérünk” – fogalmazott Galambos Dénes.
A kormánypárti indítványt annak ismeretében vette tárgysorozatba az Országgyűlés gazdasági bizottsága, hogy az adatvédelmi hatóság elnöke aggályokat fogalmazott meg. Péterfalvi Attilát az ülésre nem hívták meg. „Ebben a formában ez a szabályozás szembemegy az alkotmánnyal és szembemegy azzal a céllal, és azzal a szabályozási móddal, azzal a gyakorlattal, amit az Alkotmánybíróság már kimunkált. Márpedig ennek egy része az Alaptörvény elfogadása utáni időszakra esik. Akár az elmúlt évből is lehet olyan alkotmánybírósági döntést hozni, amely a közérdekű adatoknak a nyilvánosságát, az elszámoltathatóságát, az ellenőrzést nagyon fontos demokratikus jogállami alapelvnek minősíti” – mondta a Hír TV-nek Péterfalvi Attila.
Az Országgyűlés már kedden tárgyal a postatörvény módosításáról, amely visszamenőleges hatályú lenne.
